A járvány alatt is összehozott fél órányi telefonos melodrámát a spanyol rendezőzseni

Egész életemben arra vágytam, hogy Almodóvar-lány legyek – jelentette ki nemrég Tilda Swinton Oscar-díjas színésznő, arra utalva, hogy a nyolcvanas évek óta rajong a filmjeiben bonyolult életű nőfigurákat felsorakoztató spanyol rendező alkotásaiért. Pedro Almodóvar pedig régóta szeretett volna angol nyelvű filmet rendezni külföldi sztárszínésznővel a főszerepben, előbb Meryl Streep, majd Cate Blanchett került a képbe, de végül nem lett belőle semmi. Az év elején aztán Almodóvar és Swinton vágya teljesült. Az Almodóvar-filmek állandó produkciós cége, a rendező testvére, Agustín Almodóvar által vezetett El Deseo (A vágy) hozzálátott az Emberi hang című film előkészítéséhez, és a főszerepre Swintont hívták meg.

A Spanyolországot letaglózó koronavírus-járvány első hulláma idején a szigorú karantén miatt azonban az áprilisra tervezett forgatás elmaradt. A pandémia nyár eleji csillapodása tette lehetővé, hogy júliusban felvegyék a filmet Madridban.

Az Almodóvar-stílusjegyekkel zsúfolt, varázslatos látványelemekkel gazdagított mű pedig nemcsak az Oscar-díjas spanyol rendező első angol nyelvű alkotása, de első rövidfilmje is.

A mindössze 30 perces alkotás lényegében egy hosszúra nyúlt, kétségbeesett telefonbeszélgetés az elhagyott Nő és a filmben meg sem jelenő, nem is hallható Férfi között. A francia avantgárd művész, Jean Cocteau 1930-ban írt monodrámáját, az Emberi hangot dolgozta fel Almodóvar – évtizedek óta készült rá. Nem akármilyen előzmények után a darab – amelyet Cocteau eredetileg Édith Piafnak írt, de ő sohasem játszotta el – egyik korai verzióját az olasz Roberto Rossellini rendezte 1948-ban, a főszerepet Almodóvar egyik kedvenc színésznője, az 1973-ban elhunyt Anna Magnani játszotta.

Másik kedvence, Ingrid Bergman is megszemélyesítette a darab hősnőjét 1966-ban, de előadta Liv Ulmann is 1979-ben, Sophia Loren pedig – akiért Almodóvar a gyerekkora óta rajong – 79 évesen, 2014-ben játszotta el a szerepet. (A mű Magyarországon sem ismeretlen, Vámos László például 1976-ban Francis Poulenc zenéjével készített belőle 45 perces operafilmet Házy Erzsébettel. De bemutatta 2004-ben a szolnoki Szigligeti Színház is, és az ottani főszereplő Melkvi Bea számos változatban éveken át játszotta országszerte. Ment a Spinoza Színházban is 2014-ben, Sas Tamás rendezésében, zenés-koreografált változatban Fantoly Nikolett-tel.)

Almodóvar sem először merített az Emberi hangból. Két korai filmje, az 1987-es A vágy törvénye (ez volt az El Deseo első alkotása, a rendező máig kulcsfontosságú filmjének tartja) és az 1988-as, a világhírt meghozó Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén alapötlete is Cocteau darabjából merít. Az utóbbi film főszereplője, az egyik első számú Almodóvar-lány, Carmen Maura – no meg a telefon, pontosabban a telefonrögzítőn lévő üzenetek sora, amelyek az idegösszeomlás szélére kergetik az elhagyott, öngyilkossággal kísérletező Maurát, olyannyira, hogy a készüléket és a rögzítőt is kihajítja az ablakon.