Utazás az 1960-as, 1970-es évek hazai „másszínházi” világában
Sándor L. István Szabadságszigetek című munkája Fodor Tamás és a Stúdió „K” történetét idézi fel 1978-ig.
Sándor L. István Szabadságszigetek című munkája Fodor Tamás és a Stúdió „K” történetét idézi fel 1978-ig.
2024 Krónikája – Világ című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 2. rész.
Sajtok, almák, minőségi kolbászáru: piac és vásárlók a vásárcsarnok földszintjén. Porrá váló emberi létezés, gyászmunka, végtelen univerzum: fotográfiák a csarnok karzatán. Két olyan világ, amelyek távolabb talán már nem is lehetnének egymástól – gondolhatnánk. Pedig nehezen lehetne megfelelőbb helyet találni ennek a filozofikus, ugyanakkor nagyon személyes anyagnak. Pecsics Mária kiállítása a Ladó Galériában.
Az alábbi válogatásban az év negatív hősei a főszereplők, és természetesen a semmiből felbukkant Magyar Péter. De azt is megmutatjuk, miképp fordulhat elő, hogy Orbán Viktor két alternatív címlapon is ott van, de végül nem rúg labdába Bese atya mellett.
Egykor csak álom volt a hajós jogosítvány megszerzése az erdélyi pedagógus számára, most pedig már azon töri a fejét, hogyan kelhetne át az Atlanti-óceánon.
Vajon melyik identitása az őszintébb az Aszad-rezsim ellen lázadók vezérének, Ahmed al-Saraanak, az egykori dzsihádista hite vagy országmentő elszántsága?
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk második része.