A Nyugat Oroszország elleni fellépésének Magyarország a kerékkötője

6 perc

2021.04.26. 09:00

Komoly következményekkel jár, ha meghal a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij, illetve ha Moszkva támadást intéz Ukrajna ellen – üzente az EU és az USA Oroszországnak. Hasonló szavak már korábban is elhangoztak, ám az EU egyelőre adós a valóban ütős szankciókkal. Részben azért, mert néhány tagállam, köztük Magyarország, még mindig barátként tekint Putyin Oroszországára.

Közel 150 ezer orosz katonát vontak össze az orosz–ukrán határon, ez az eddigi legnagyobb létszám, és már mindenféle fegyver megjelent a fronton. Csak egy szikra kell ahhoz, hogy lángba boruljon a térség. A bebörtönzött Alekszej Navalnij egészségi állapota kritikus, az EU a Kremlt teszi felelőssé az ellenzéki vezető egészségéért – ezekkel a drámai szavakkal kezdte az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásáról szóló beszámolóját Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa. Majd azzal folytatta, hogy az unió egyelőre nem vezet be újabb büntetőintézkedéseket Oroszország ellen, és Brüsszel arra sem kéri meg a tagállamokat, hogy további orosz diplomaták kiutasításával vállaljanak szolidaritást Csehországgal.

Miközben Putyin fenyegetően üzent beszédében, a rendőrök elkezdték bevinni a Navalnij mellett kiállókat

Visszafogottan, szerényen viselkedünk, és sokszor nem válaszolunk a legdurvább támadásokra sem, jó kapcsolatokat akarunk a világgal - mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő évértékelő beszédében, amely néhány nappal az után hangzott el, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat emberei voltak azok, akik 2014-ben felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárt.

Az EU 2014-ben – a Krím Oroszországhoz csatolása, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz katonai támogatás miatt – már bevezetett büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. Azokat több alkalommal ki is egészítette, például a Navalnij ellen elkövetett tavaly augusztusi novicsokos merénylet, majd az ellenzéki politikus márciusi bebörtönzése után, ám

a szankciók korlátozottak, és egyik sem érinti közvetlenül a hatalom csúcsán álló Vlagyimir Putyin orosz államfőt,

illetve közvetlen környezetét. Borrell az újabb intézkedések helyett diplomáciai nyomásgyakorlást helyezett kilátásba, ugyanúgy, mint a NATO, amely szintén leginkább szavak szintjén áll ki Ukrajna mellett. Franciaország államfője, Emmanuel Macron is csak annyit mondott, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Oroszországgal, ám Ukrajna ügyében meg kell húzni a vörös vonalakat. Azt, hogy hol vannak ezek, nem részletezte.