Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Informális videokonferenciát tartottak az uniós külügyminiszterek, amelynek legfontosabb napirendi pontja az éppen ismét mélyponton lévő EU–orosz kapcsolat volt. Három összefüggésben is vizsgálták ezt a kérdést:
az orosz–ukrán határnál zajló orosz csapatmozgások,
a Csehországból kémtevékenység miatt kiutasított 18 orosz, majd viszonzásul Oroszországból kiutasított 20 cseh diplomata,
és a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki vezető romló egészségügyi állapota kapcsán.
A külügyminiszterek megbeszélést folytattak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, majd a tárgyalást követően Josep Borrell külügyi főképviselő nagyon aggasztónak nevezte azt a tényt, hogy már több mint 150 ezer orosz katona van Ukrajna határánál. Megerősítette, hogy az EU kiáll az ukrán szuverenitás és területi integritás mellett, és felszólították Moszkvát, hogy tárgyalásos úton rendezzék nézeteltéréseiket.
A cseh külügyminiszeter röviden tájékoztatta kollégáit a diplomáciai fejleményekről a kémügyben, az uniós partnerek pedig kifejezték egységüket Csehország támogatása mellett.
A Navalnij-ügyben Borrell kijelentette, hogy az orosz politikusnak azonnali, professzionális orvosi segítségre van szükség, ezt biztosítani kell az orosz félnek, ez az ő felelősségük.
A megbeszéléseket követően Szijjártó Péter Facebook-oldalán adott tájékoztatót a magyar álláspontról. Kijelentette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, de elvárja, hogy az ukránok tartsák tiszteletben a magyar nemzeti kisebbség oktatáshoz, anyanyelv-használathoz fűződő jogait, és ne zaklassák a kárpátaljai magyarságot.
Arra kértem az ukrán kollégámat, hogy kerüljék a magyar nemzeti közösség olyan módon történő beállítását, mint amely közösség bármifajta veszélyt jelenthetne Ukrajna területi integritására
– mondta Szijjártó. Az orosz–cseh konfliktussal kapcsolatban a magyar külügyminiszter szolidaritását fejezte ki Csehországgal, “a jól ismert hétvégi események miatt”.
Kitért a külügyminiszeter az úgynevezett poszt-Cotonoui megállapodásra is, amely az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-ócáni országgal fenntartott kapcsolatának keretrendszerét adná a következő húsz évre. Ennek tárgyalási folyamata most zárult le, erről itt írtunk részletesebben. Szijjártó Péter szerint Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás majdani életbe lépésének a nemzeti parlamentek ratifikálása legyen a feltétel. A magyar álláspont szerint ugyanis ez a dokumentum
alapvetően a migráció erősítéséről szól, mi, magyarok hevesen elleneztük a megállapodás ezen részeit.
Az egyéb napirendi pontokhoz kapcsolódva Szijjártó Péter kifejezte Magyarország támogatását az etiópiai és a libanoni keresztény közösség felé, mert szerinte
az Európai Uniónak ki kell állnia a keresztények mellett, bárhol is éljenek a világban.
