„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Bebizonyosodott, hogy az alkalmanként klímaszkeptikusnak tűnő Orbán-kormány tökéletesen tisztában van a klíma- és természetvédelem követelményeivel, legfeljebb nem akar minden egyes pataknál pénzt költeni a kócsagokra és a varangyokra. A kreativitáshoz persze komoly ösztönzést jelenthetett, hogy a kérdéses vízfolyás éppen a miniszterelnök kertje mögött csörgedezik, a Váli-völgyben. Először is 230 millió forintos uniós támogatásból záportározót építettek Felcsúton, hogy kivédjék a – valós veszélyt jelentő – villámárvizek pusztítását. A megvalósításkor kifejezetten ügyeltek a vizes élőhelyek kialakítására: kanyargóssá tették a medret, növényeket telepítettek, egyes helyeket pedig érintetlenül hagytak.
Aztán, alighogy ez megtörtént, „társadalmi igény fogalmazódott meg”, hogy a tározóból csónakázótavat csináljanak, többfunkciós sportpályával, kilátóval, étteremmel, mindezt az ikonikus kisvasút mellett
– olvasható a projekt műszaki leírásában. Így aztán a falunak újabb 1,5 milliárd forintot ítéltek meg az állami költségvetésből. A kivitelezés bármelyik pillanatban elindulhat, hiszen július közepén a kormányfő barátjának családi cége, a Fejér-B.Á.L. egyedüli pályázóként meg is nyerte a közbeszerzést.
Záportározók építése nem rendkívüli, sőt kívánatos is olyan vidékeken, ahol a felmelegedés hatására egyre gyakoribbak a heves esőzések. A 2010-es nagy árvizek után, amikor több ezer embert kellett kitelepíteni a Sajó és a Bódva völgyéből, öt ilyet is kialakítottak az érintett településeken.
A zömében romák által lakott falvakban azonban álmodni sem mertek róla, hogy turistacsalogató attrakciót hozzanak létre a szárazabb években kaszálóként hasznosuló területen. Manapság viszont már terjed a záportározók szabadidős célú hasznosítása – bár persze nem a Felcsúton látott nagyvonalúsággal. És olyan vidékeken is éltek ezzel az uniós támogatású projektlehetőséggel, amelyek legfeljebb az utcai vízelvezetés hiányára érzékenyek, például a Pest megyei Érden vagy a Hortobágy melletti Balmazújvárosban.
Míg tehát a pénzköltéshez megvan a kellő fantázia, teljes a tanácstalanság, hogy mit lehet kezdeni a Felcsúttól alig 40 kilométerre fekvő Velencei-tó alacsony vízállásával, amely a tó ökológiai egyensúlyát fenyegeti.
