Az energiatermelés zöldfordulata miatt először a földgáz ára szállt el
Vége az olcsó földgáz korszakának, s ez világszerte feljebb viszi az inflációt. A drágulás hátterében részben a környezet kímélésének igénye áll: az országok igyekeznek csökkenteni a karbonlábnyomukat, s erre a legtisztább fosszilis energiahordozó, a földgáz kínálja a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást.
Szegény embert még az ág is húzza – a mondás most igaz a világgazdaságra is. Miközben sok országban előbb a hosszú ideig tartó hideg, majd a tartós hőhullámok miatt használtak a korábbinál jóval több földgázt a fűtésre, aztán a légkondicionálásra fordított áram előállítására, több olyan zavar és baleset is történt, amelyek miatt akadozott az ellátás.
Ráadásul még politikai megfontolások is rontották a helyzetet. Oroszország például annak ellenére sem volt hajlandó növelni az ellenséges Ukrajnán keresztüli európai gázexportot, hogy a fogadó államokban több mint egy évtizede nem volt olyan alacsony a tározók szintje, mint jelenleg. Moszkva elsősorban arra vár, hogy üzembe helyezzék az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat II. gázvezetéket, amelynek megnyitásáról hosszas alkudozás után megegyezett az USA, Németország és Oroszország. Washington sokáig ellenezte a vezeték üzembe helyezését, mert úgy vélte, az Északi Áramlattal tovább nő Európa függése az orosz gázszállításoktól.