1 perc
2022.01.04. 10:00
Koniorczyk Borbála és Merker Dávid Hosszúlépés Budapesten című kötetét séta előtt, közben és után is érdemes fellapozni.
Végre megszületett egy izgalmas és tartalmas könyv azok számára is, akiknek nem elég, ha lesütött szemmel járkálva csak az utcaszintet ismerik meg Budapesten.
Kóser gumicukor, Ráchel flódnija, parókapróba ötszázér’, luxusmikve a Szimpla tövében, üresen tátongó zsinagóga a Rumbach Sebestyénen, virtuális kerítés, halottak a Dohány utcában, betarthatatlannak tűnő ortodox szabályok – a budapesti zsidónegyedben sétáltunk.
A lakáshiányt felszámolni akaró, szebb jövőt álmodó magyar Bauhaus-építészetet is elsöpörte a fasizmus, mint Németországban, majd a szocreál és a panelkorszak végleg betett a követőinek.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
Orbán Viktor egyik legfontosabb politikai célját hivatott megoldani Pölöskei Gáborné: a munkaalapú társadalmat kell megalapoznia a reménybeli uniós támogatásokból. Egyelőre annyi látszik ebből, hogy egy csomó közpénz baráti kezekben landol.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
Sorozatunkhoz öt írót kérünk fel arra, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolya most rendhagyó feladatot kapott: a HVG év szaváról szóló szavazásának öt jelöltjéből kellett ihletet merítenie ahhoz, hogy értékelje 2024-et. Az év szavai a latteavokádó, a kegyelembotrány, a szuverenitás, a békemisszió és az újraszámlálás.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Őt választotta a klasszikus amerikai film legnagyobb férfi csillagának az American Film Institute. Ha van nem fényes, de borús csillag, ő volt az. A film noir legjellegzetesebb alakja: „a vesztes férfi, a kudarc glóriájával övezett keserű arc, az élet peremére szorult, hitetlen, sikertelen, sebzetten cinikus figura” (Takács Ferenc, Filmvilág, 1987/12.). Sokat ivott, sokat dohányzott, viharos magánéletet élt, és a rák nem hagyta megöregedni. A 125 évvel ezelőtti karácsony első napján született.