„Egyetlen iskolába sem lopózunk be álruhában” – új utakat keres a Melegség és megismerés program

hvg360: Mi a helyzet a programmal most? Vannak meghívásaik a fő célcsoportjukhoz, a középiskolásokhoz?

Kövesi Györgyi: Látjuk a félelemkeltés eredményét, az őszi meghívásaink lenullázódtak az iskolákban. Ezt le is tudjuk ellenőrizni, mert lelkesebb, régi meghívóink most is kerestek, figyelembe nem véve a nyáron született törvényt, aminek valóban nincsen végrehajtási rendelete, és egyébként is nonszensz az egész. Elkezdtünk egyeztetni, de miután lefutották a szokásos köröket a pedagógusok és eljutott az igazgatókhoz a hír, ők leállították a folyamatot.

Volt, hogy meghívott volna egy diákönkormányzat a saját diáknapjára, de az lett a vége, hogy őket is letiltották, vagy maguktól leálltak a maguk bölcsessége és belátása folytán. A többi meghívóink, akiknek jeleztük, hogy továbbra is szívesen mennénk, írtak, hogy most nem mernek lépni, nem akarnak bajt se a sulinak, sem nekünk. Szóval azt tesszük, amit eddig, de az egyeztetések rendszerint letiltással végződnek.

hvg360: Létezik-e bármilyen módszer arra, hogy a küldetésüknek megfelelően valahogy mégis segítsenek az LMBTQ-fiatalokon?

K. Gy.: Felkészültünk erre, egy oktatási munkacsoporton belül próbálunk megoldásokat keresni. Mivel az iskolai programok leálltak, és egyébként is vannak pedagógusképzéseink, úgy mehetünk tovább, ha őket szólítjuk meg, hiszen ők vannak minden nap a gyerekekkel. Fontos, hogy ők milyen attitűddel vannak jelen az iskolában, fontosabb, minthogy mi ott vagyunk 90 percig. Őket, az iskolai szociális munkásokat és a szülőket próbáljuk elérni, mert lényegesnek tartjuk, hogy segítséget kapjanak akár az LMBTQ-fiatalok, akár a többségi társadalom tagjai ebben a témában.

Elindítottunk a szülők számára online beszélgetős lehetőségeket. Egyetértünk a szülő felelősségével, azzal, hogy mindenki úgy neveli a gyermekét, ahogy szeretné – ez természetes, erről senki nem akarja őket lebeszélni. De látjuk, mi történik a családokban. Magam is pedagógus vagyok, etikatanár, többek között. A pályám végén tartok, sok tapasztalatom van arról, hogy milyen nevelést kapnak odahaza a gyerekek, milyen családi környezetből kerülnek ki. Látjuk, hogyan keresik önmagukat, milyen félelmeik vannak.

Az nem létezik, hogy ehhez az iskola ne szóljon hozzá, és ha elolvassuk bármelyik iskola pedagógiai programját, akkor ott lesz, hogy az intézmény a gyermek teljes személyiségének kibontakoztatását, nevelését, oktatását tűzi ki megvalósítandó célként. Tehát beíratom a gyerekemet valahová és bízom a tanárokban, mert ő ott a teljes személyiségével lesz jelen, a lelkével, a testével, a szellemével, az erkölcseivel, az ilyen-olyan neveltségével, a nehézségeivel.

Nem lehet szétszabdalni a gyereket, hogy az iskolában ezzel a részével foglalkozunk, a másikkal meg nem, ez teljesen abszurd elképzelés.

Para-Kovács Imre: Nem hátra

Orbán Viktor megalázhatja a kisebbségeket, erre nem kap értékelhető erejű választ sem a tömegektől, sem a magyar ellenzéktől, sem a lassan mozduló Uniótól. Amíg ez megy, lehet bankokkal csencselni, megyéket ellopni. Vélemény.