Miért nincs jó válasza a Nyugatnak a revizionizmusra, a történelmi sérelmek felülvizsgálatára? Nem jött be sem a lekenyerezés, sem a megalkuvás, sem a fegyverkezés. Lapszemle.
Az európaiaknak az lett volna a dolguk, hogy féken tartsák az orosz revizionizmust, és ez nem sikerült nekik.
Pedig ma már világos, hogy Putyin az európai rend felborítására törekszik. Moszkvának már a Szovjetunió felbomlása óta ez volt a célja.
Ebből indul ki Herfried Münkler német történész és háborúkutató, és emiatt fejti ki tudományos alapossággal, milyen lehetőségek álltak volna a Nyugat előtt, és miért nem élt velük. A revizionizmus (lásd a magyarázatot a keretben) nem újdonság Európában. Münkler a hamburgi Die Zeit hetilapban felidézi, hogy a poroszoktól elszenvedett 1871-es vereség után Franciaország is erre az útra lépett, mert vissza akarta szerezni Elzász-Lotaringiát. A vesztes Németország az első világháború után a békeszerződések revíziójára törekedett. És – bár Münkler nem említi – a magyar olvasó jól tudja, hogy Horthy idején a megcsonkított Magyarországon is ez volt a politika.
A trianoni békeszerződéssel megszületett az irredenta Magyarország
Az irredentizmus a 19. században, Olaszországban született, és elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiától követelt területeket, Magyarországon ezt persze nem vették jó néven. Az I. világháború és Trianon után Magyarország lett irredenta, következő évtizedeit az a törekvés határozta meg, hogy elvesztett területeit visszaszerezze. Centenáriumi Trianon-sorozatunk 5., befejező része.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
