A magyar kormány azért vezetett be hatósági árat a benzinre, hogy enyhítse az emberek terheit, ám a lépés végzetesnek bizonyul az energiaválság kellős közepén, írja a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a lap a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kapcsán: a pálya mindkét oldalon teljesen sík terepen fut, a szerbeknél azonban a 183 kilométer hosszú szakasz kiépítése 1,2 milliárd euróba kerül és óránként 200 kilométeres sebességet tesz lehetővé. Magyar területen 166 kilométer a távolság a főváros és a határ között, a költségek mégis kétszer akkora összeget emésztenek fel, 2,2 milliárdot, pedig a szerelvények legfeljebb csak 160 kilométerrel haladhatnak majd.
A magyarázat nem túl bonyolult: a magyar részen a munkát egy kínai-magyar konzorcium végzi Mészáros Lőrinc égisze alatt, aki Orbán Viktor bizalmasa és gyorsan megszedte magát. A kormány titokban tartja a beruházásra vonatkozó tanulmányokat és szerződéseket. Az ellenzék nem győzte bírálni az Országgyűlésben a tervet, a bíróság elrendelte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A hatalom azonban vonakodik.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
