Északi Áramlat: állami szabotázsakciónak tűnik a gázvezeték kilukasztása
Az EU jelentős részére kiterjedő áramszünetre készül fel az uniós katasztrófavédelem az előttünk álló tél során. A kontinens fővárosaiban mindent elképzelhetőnek tartanak az Északi Áramlat elleni szabotázsakció után. Csak Budapesten olvassák fordítva a térképet.
Nem baj, van másik – mondták az európai országok, miután Vlagyimir Putyin a szankciókra adott válaszlépésként apránként elzárta a Nyugatra vezető gázcsapok többségét. Azóta Norvégia és Algéria igyekszik kapacitása szerint pótolni a kiesést – a tenger alatt vezetett csöveken. Logikus lenne, ha ennek láttán az orosz államfő üzente volna meg az Északi Áramlat elleni akcióval, hogy az alternatív beszerzési útvonal is addig létezik csupán, ameddig ő másként nem parancsolja.
Egyelőre beláthatatlan végjátékú krimi bontakozik ki a Balti-tenger fenekén. A tettes megnevezése olyan következményekkel járhat, hogy csak a Hír TV-ben tét nélkül beszélő propagandisták merik kimondani, ők kire gyanakszanak, azonnal hadüzenetet követelve az Egyesült Államoknak. Az orosz elkövetőt sejtő állami szereplők azonban hallgatnak, mert a bűnt a bűnhődésnek kéne követnie. A tetthely ráadásul rendkívül kényes: a NATO-tagállam Dánia felségvizein, illetve Svédország kizárólagos gazdasági övezetében (vagyis svéd joghatóság alatt álló tengeren) történtek a robbanások.
A svéd nyomozók szerint is robbanás, szabotázsakció történt az Északi-Áramlatnál
Valóban robbanások történtek az Északi Áramlat csővezetékeknél - állapították meg az előzetes helyszíni vizsgálatok alapján a svéd hatóságok. Szerintük is erős a gyanú, hogy szabotázsakció történt.
Tényeket egyelőre keveset ismerünk: a Németországot Oroszországgal a Balti-tenger fenekén közvetlenül összekötő Északi Áramlat vezetékek rejtélyes körülmények közt megsérültek. A dán földtani intézet mérőállomásai által regisztrált lökések következtében a négy cső (két vezetékpár) közül hármat olyan sérülés ért, hogy azokból bugyogva tört föl a gáz a vízfelszínre – nem mellesleg a teljes dán gazdaság éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása harmadának megfelelő környezeti hatással –, míg a csövek ki nem ürültek. Eddig lemerülni sem sikerült a vezetékekhez, a német kormány azonban már bejelentette, hogy nyomozást indítanak az ország infrastruktúráját képező létesítmény kapcsán.