Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A belpolitikai üzenet a békepártiság lett, a kampánya tehát arra épült, hogy ő a stabilitás és a semlegesség garanciája, míg az ellenzék háborúba küldené a magyarokat. A propagandában sulykolt állítás egyetlen kézzelfogható következménye a fegyverszállítások megtagadása volt: Magyarország önmagában nem küldött és az ország területén át sem engedett fegyvereket Ukrajnának.
Az európai színtéren viszont hetekig csak sodródott, és megszavazott mindent, aminek Magyarország nélkül többsége volt. Így az uniós fegyverszállítások finanszírozásából éppúgy kivette részét az Orbán-kormány, mint az egymást követő szankciók megszavazásából – még ha az a magyarországi Sberbank csődjét okozta is.
