Miért dőlnek sorra a melegrekordok télen?

A cseh tévé virágzó fákat mutatott, a svájci meteorológusok pedig már a közelgő pollenveszélyre hívták fel az allergiások figyelmét az új év első napjaiban. Vagyis nem csak idehaza furcsa a helyzet ezekben a napokban. A kontinensen szinte mindenütt 10–20 fokkal magasabb hőmérsékleteket mértek az ilyenkor szokásos átlagokhoz képest. Ez a valaha látott legszélsőségesebb esemény Európa klímatörténetében, semmi sem fogható hozzá – riogatott Maximiliano Herrera klímakutató és -történész is a hőmérsékleti rekordok láttán.

Valóban szokatlan, hogy január 1-jén a spanyolországi Bilbaóban nyári meleget, 25,1 Celsius fokot mértek. Varsóban sem volt sokkal hidegebb (19 fok), pedig az eddigi csúcs 5,1 fok volt az év első napján. Szerte Európában legalább hét országban kellett átírni a korábbi hőmérsékleti rekordokat, a Baltikum mellett például Dániában, Hollandiában és Csehországban is. Németországban majdnem ezer helyi csúcs dőlt meg, és Franciaországban is több mint száz helyen kellett átjavítani a szélsőértékek táblázatát.

A meteorológusok Magyarországon is hasonlóra kényszerültek, miután január 1-jén és 2-án is országos melegrekordokat mértek (Sellyén 18,9 fokot, illetve Fülöpházán 18,2-t). Ezek egyébként csak kis mértékben javították a korábbi hazai csúcsokat, mivel a szilveszteri legmagasabb hőmérséklet már eddig is 18 Celsius fok volt, és az év első napján is rögzítettek 17,5 fokot. Ha valaki nem emlékezne: a most megdöntött rekordok tavalyiak.

Nehéz évet hoz a klímaváltozás, és a magyarok szerint ezen most nem segít semmilyen technológia

Nincs meg a kétharmados többség, de így is elég sokan gondolják, hogy az új évben az eddiginél jobban megérezzük majd a globális felmelegedés hatásait.