A populizmus ezzel együtt jelen van és számít. A liberálisok mégis azt remélik, hogy bealkonyul a vetélytársnak, írja a brit lap elemzése.
Az Economist elemzése azt a következtetést vonja le a cseh választások ismeretében, hogy még nem veszett el minden a centrista, szabadelvű közép számára, újabb csapás érte azt az állítást, hogy a földrészen a politika feltartóztathatatlanul sodródik a szélsőségek felé. Az EU az utóbbi két évtizedben arról szólt, hogy a populisták ajtóstul rontottak a házba, és beleköptek a többnyire liberális kartell levesébe.
Az új évszázadban, azon belül is elsősorban a 2015-ös menekültválság óta a margóról bekerültek a fő áramlatba a posztfasiszta perempártok, illetve a marxisták. A demagógok hol a migránsoktól, hol a melegektől, hol a globalizációtól és a modernségtől félnek, és ez megrázta a politikát, Svédországtól Olaszországig, Dániától Görögországig.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A politikai elemző szerint a jövő évi választás a miniszterelnökről fog szólni.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
