Betonépületekben inkább maradnak üregek, a kövéreknek van egy kis előnyük, a gyerekek kis helyen elférnek. A megmenekülés esélyei a zsinórmértéknek számító első három napban még viszonylag jók, de a korábbi katasztrófák tanúsága szerint a soknapos, netán egy hétnél hosszabb túlélés nagyon ritka.
Már 78 óra múlt el a török-szíriai határvidéken a földrengés óta, amikor ma két gyerekével együtt kiszabadítottak egy anyát a házuk romjai alól a török Kahramanmaraş tartományban. Nem volt könnyű: a mentés 15 órán át tartott.
Csodásnak is mondható megmenekülésekre az utóbbi évtizedek földrengései után is voltak példák. Valamennyire enyhítik az ilyen esetek a fájdalmat, miközben most Törökországban és Szíriában 16 ezer fölé kúszott a halálos áldozatok száma, és ez még korántsem végleges.
De hogyan és mennyi ideig lehet túlélni a romok alatt? A sokat emlegetett 72 óra pusztán azt tükrözi, hogy az ember nagyjából ennyi ideig bírja ki víz nélkül. A túlélésnek azonban jóval több tényezője van.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
