Régóta váratott magára az az őszinte szembenézés Európában, hogy a közös digitális piacot és ezzel együtt a piaci szereplők hatékony megregulázását csak közösen tudja tető alá hozni az Európai Unió. Sokkal többről van szó annál, mint például hogy miért árulhatja az Amazon más áron ugyanazt a terméket két európai országban, vagy hogy miért térhetnek el a kiszállítási díjak és feltételek nagyban két tagállam között akár az eurózónán belül is.

Az Európai Digitális Stratégia névre keresztelt átfogó jogalkotási csomag a digitális térnek számos aspektusát szabályozná, az online piacokhoz való hozzáféréstől a fogyasztóvédelmen és a felhasználók jogainak gyors és hatékony orvoslásán keresztül az egyszerre biztonságos és szabad digitális netes környezet biztosításáig. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a stratégia előkészületében részt vevő két forrás szerint is kifejezetten ambiciózus a javaslat, amelyből igazában egy fontos pont hiányzik: a közös európai digitális adózására nem tesz javaslatot.

A december közepén bejelentett tervezet két fő elemből áll. Az első, a digitális piacokról szóló irányelv is két területtel foglalkozik: egyrészt megpróbálkozik azzal, hogy visszaszorítsa az ágazatra annyira jellemző magas piaci koncentrációt. Másrészt egyszerűbbé tenné a digitális versenyjogi jogsértések bizonyítását és bírságolását, vagyis megnehezítené azt, hogy a techóriások erejükkel megakadályozzák ezt – magyarázta a csomag előkészítésében részt vevő uniós forrásunk. Mindkettőt az úgynevezett kapuőr platform bevezetésén keresztül oldaná meg az EU. Méghozzá úgy, hogy jogalkotás nélkül frissíthető kötelezettségekkel és tiltásokkal tartaná naprakészen az internetes vállalatok európai szabályozását.

A digitális szolgáltatásokról szóló pillér célja biztonságos online környezet létrehozása, amelyben egyszerre óvhatók az európai polgárok alapjogai, jutnának hozzá nagyobb választékhoz és alacsonyabb árakhoz, miközben hatékony jogi védelmet kapnának a digitális szolgáltatások is. Itt az online szolgáltatások és kereskedelem szabályainak harmonizációját ígéri a közös stratégia. Közben azonban magára haragíthatja partnereit a Kereskedelmi Világszervezetben, hiszen az új szabályokkal célbe vett techóriások között egyetlen európai sincs.

Vagyis a cél az, hogy ez változzon, amit az EU nem csak az innováció serkentésével érne el. Hanem például úgy is, hogy az európai internetes cégeknek jogbiztonságot és gyors jogorvoslatot, illetve a tagállamokon átívelően harmonizált szabályozási környezetet ígér. Utóbbi ma különösen problémás, csak komoly tőkeerővel bíró cégek képesek egyszerre több piacon megjelenni, és eleget tenni a jogi és adózási kötelezettségeknek. A hatékonyabb és olcsóbb versenyjogi eljárással csökkentenék az öt nagy digitális óriás, a Google (Alphabet), a Facebook, az Apple, az Amazon és a Microsoft erőfölényét. A szabályok éppen ezért skálázva lesznek meghatározva: a kkv-kra értelemszerűen jóval kisebb adminisztratív és jogi teher hárul majd, mint a nagyobb szolgáltatókra, vagy a külön kategóriába kerülő óriásokra.

És hogy fogai is legyenek az európai digitális kapuőr oroszlánnak, egységes digitális felügyeleti struktúra jön létre. Az új hatóság pedig, ígéretek szerint, a legnagyobbak éves bevételének akár tíz százalékára rúgó bírságokat is kiszabhat majd jogsértés esetén. A hatóságban minden tagállamból helyet kap egy képviselő, de a szabályok betartatásában és a bírságok kiszabásában azért az Európai Bizottságnak jut majd vezető szerep.

A közös digitális stratégiától végső soron a demokráciák megóvását is reméli az EU, méghozzá úgy, hogy a cégek uniós piacon való működésének feltételéül szabná a hatékonyabb védelmet a manipuláció és dezinformáció ellen. Az időzítés azonban nem csak a jobbára korlát nélkül elharapózó álhíráradat miatt lehet jó: az utóbbi években több tagállam is kudarcba, illetve alkotmánybírósági aggályokba futott bele. A franciák mellett például a németeknek is meggyűlt a bajuk az elavult európai szabályokkal, amelyek mellett nem csak a technológiai fejlődés gyorsabb, de a tagállami jogalkotás is.

Probléma lehet persze az uniós jogalkotás lassúsága is, Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális piacért felelős alelnöke mindenesetre a stratégia ismertetésekor arról beszélt, másfél év alatt tető alá hozzák a megállapodást. Nem volt híján az ígéreteknek a 2022 első félévében az EU soros elnökségét betöltő francia kormány sem, ők arra a periódusra ígérik a stratégia véglegesítését. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a témát jól ismerő szakértők szerint ismerve a brüsszeli jogalkotás sebességét, jó ha 2-3 év alatt meglesz a megállapodás.

Ez azonban nem csak a huszonhét kormányon fog múlni. A legszélesebb nyilvánosság, a pénz és a gazdasági érdekek mértani középpontjában működő internetes óriások elképesztő lobbierővel vetették rá magukat az érdekeik képviseletére. Csak az EU lobbiregisztere alapján 2019-ben a fenti öt óriás több mint 24 millió eurót költött el közvetlenül saját nevében kifejezetten brüsszeli lobbira, miközben a más néven futó európai PR- és lobbiköltései ugyanezen cégeknek ennek többszörösére rúgnak.

Ennél durvább részletek derültek ki ősszel a Google-t tulajdonló Alphabet Financial Timesban kiszivárgott brüsszeli lobbiútmutatásából – melyért maga a Google CEO-ja, Sundar Pichai volt kénytelen személyesen bocsánatot kérni az Európai Bizottság ipari ügyi biztosától, Thierry Bretontól. A Google azt adta utasításba lobbistáinak hatvannapos lobbiprogramjában a stratégiára vonatkozóan, hogy személyében támadják Bretont, aki egy interjúban úgy nyilatkozott, végső esetben akár az óriások feldarabolása is szóba kerülhet.

A Google lobbistratégiájának kimondott célja a tervezet mögötti tagállami támogatás gyengítése, a politikai narratíva lenullázása. Emellett világosan leírták, milyen agresszív, think thankek, digitális érdekcsoportok és véleményformálók hálózatára épülő érdekérvényesítési stratégiát folytat a cég. A Google deklarált célja „bizonyítani, hogy nem éri meg a stratégia elfogadása Európának” és hogy a csomag valós céljaival szemben amellett érveljenek, hogy „az az internetben rejlő lehetősége korlátozását hozná magával”. A lobbidokumentum kiemelten kezeli, hogy partnereket keressenek a Google lobbijához, olyan szereplőkkel lépnének szövetségre, mint a Booking.com. Paradox módon, mivel az óriásokéval konkurens termékei vannak gyakran a náluk kisebb nagyoknak: a Booking.com érdeke például az, hogy a Google utazással kapcsolatos találataiban ne érje hátrányos megkülönböztetés őket. Nem csoda, hogy a szállodafoglaló oldal jelezte is, ők nem ellenzik az új uniós stratégia tervezetét.

A kiemelten erős vállalati lobbiérdekek mellett azonban az Európai Uniónak saját belső lobbiharcát is meg kell vívnia mire a tagállamok és a parlament között testet ölthet a digitális szabályozás következő generációja.