Egyre több országban vizsgálják a ChatGPT betiltását – kinek mi a baja vele, miért tartják veszélyesnek?

Modern kori ludditák helyett éppen azok az emberek kérik a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének azonnali felfüggesztését, akik maguk is évek, évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az emberiség az új és még újabb technológiák segítségével léphessen előre. A március végén közzétett nyílt levél első aláírói több mint ezerszázan voltak, köztük olyan ikonikus szereplők, mint Elon Musk feltaláló-üzletember, az Apple sikerét műszakilag megalapozó Steve Wozniak társalapító vagy éppen Yuval Noah Harari történész. Azóta már több mint 10 ezer olyan szakember tette oda szignóját a korlátozó kérés mellé, akinek tudományos és/vagy technológiai oldalról köze van az innovációhoz.

Az olasz adatvédelmi hatóságtól még csak kérni sem kellett. Véletlen egybeesés vagy sem, de a Garante a levél megjelenése után két nappal, március 31-én közölte: aggályosnak tartja az OpenAI népszerű platformjának működését, a ChatGPT vizsgálata során nem talált olyan jogi alapot, amely indokolná annak a nagy mennyiségű személyes adatnak a gyűjtését és tárolását, amely a felület mögött dolgozó nagy nyelvi modell (algoritmusok) „betanítását” szolgálja. A Garante szerint az is gond, hogy az OpenAI semmilyen formában nem ellenőrzi, hogy felhasználói valóban csak a 13 évesnél idősebbek lehetnek. Ez szerintük azért baj, mert így a kiskorúak olyan válaszokat is kaphatnak a chatbottól, amik nem kifejezetten nekik valók, vagy amiket saját érettségi szintjükön nem tudnak megfelelően értelmezni.

Másképp és másért aggódnak Észak-Koreában, Iránban, Kínában és Oroszországban, ahol a ChatGPT az amerikai online platformok legtöbbjéhez hasonlóan politikai okokból tiltott.