A választási törvény új módosításával az ellenzék szétverését folytathatja a Fidesz
Bár sok tekintetben változásra érett a választási törvény, a kormány ismét csak azokon a pontokon és úgy módosíttatja a jogszabályt, hogy még tovább lejtsen a pálya a Fidesznek.
Szokás szerint nagy sietve, az utolsó pillanatban, az önkormányzati választás előtt egy évvel piszkál bele a kormány a választási törvénybe. Igaz, annyi dolga ezúttal nem akadt, mint egy évtizede, amikor a Fidesz igényeinek megfelelően szabta át a paragrafusokat, így azokon már csak az aktuálpolitikai helyzetnek megfelelő apró igazításokat akar tenni.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a tízezer lakosúnál nagyobb településeken – így a budapesti kerületekben is – az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek ahhoz, hogy kompenzációs listáról is mandátumot szerezhessen.
A lépés ugyanazt a kétharmados logikát követi, mint az országgyűlési választást érintő 2020. őszi változtatás
– mondja a Political Capital választási szakértője, László Róbert. A Fidesz akkor emelte 27-ről 71-re az országos lista állításához szükséges egyéni kerületek számát, ami a 106 egyéni kerület kétharmadát fedi le.
A változtatást formálisan az exjobbikos Volner János kezdeményezte (hálából megtették szingapúri külgazdasági attasénak), és azt a célt szolgálta, hogy közös listára kényszerítse az ellenzéki pártokat. Fontos szempont volt az is, hogy az összefogáshoz nem csatlakozó Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is jelöltállítási stratégiájának felülvizsgálatára késztessék, hiszen úgy készültek, hogy a kötelező 27-nél alig több helyen indulnak majd el, s így nem csökkentik jelentősen az ellenzéki közös jelöltek esélyeit.