Írt, mulatott, párbajozott, még meg is nősült, ráadásul nem is egyszer. Vay Sándor gróf minden ízében a XIX-XX. századforduló önfeledt aranyifjak életét élte, csak egyetlen bökkenő volt, hogy valójában Saroltának hívták.
Kisasszony-férj, exczentrikus grófnő, bohó, bizarr lány – ilyen és ehhez hasonlatos szófordulatok lepték el a magyarországi sajtót 1889 végén, amikor is híre ment, hogy Klagenfurtban csalás vádjával letartóztatták Vay Sándor grófot. A korszakban, ha egy főnemest elvitt a rendőrség, az önmagában is hatalmas szenzációnak minősült, hát még amikor a fogdán kiderült, hogy Sándor gróf valójában Sarolta.
Ha lehet még fokozni a XIX. századi közerkölcsi felfogás számára már így is épp eléggé botrányos történetet, a 30-as évei elején járó, férfiként viselkedő grófnőről azt is megírták a lapok, hogy nemrég házasodott, csakhogy nem férjhez ment, hanem megnősült. Nem csoda hát, hogy Vay Sándor története nem maradt meg a Monarchia határain belül, alig egy évvel a gróf letartóztatása után már a San Franciscó-i The Morning Call is hosszabb írást szentelt Vay történetének.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
