Titokzatos magyar nő csalhatta tőrbe India legkeresettebb bűnözőjét

12 perc

2023.06.30. 04:30

Egy 33 éves magyar nő is részt vehetett India egyik legkeresettebb bűnözője, Mehul Choksi kémregényekbe illő elrablásában. Choksi azt állítja, hogy az indiai titkosszolgálatok emberei több hónapon át figyelték, majd egy szövevényes akcióval próbáltak a hosszú ideje húzódó kiadatási eljárás végére pontot tenni. Persze az sem biztos, hogy egyáltalán elrabolták. Az viszont tény, hogy a rejtélyes magyar nő egy olyan ügy szereplőjévé vált, ami Indiának nemzetgazdasági kérdés: az indiai Punjab National Bankot lehúzó szélhámosok 1,8 milliárd dolláros kárt okoztak.

Amikor 2021. május 24-én India legkeresettebb bűnözőjét a Dominikai Közösség határőrei illegális határátlépés miatt őrizetbe vették, az indiai kormányban úgy érezték, hogy a Mehul Choksi elleni hajtóvadászat végül sikerrel zárult.

Ekkor már India hosszú ideje azért küzdött, hogy Choksit, aki unokaöccsével közösen hosszú éveken át 1,8 milliárd dollárral károsította meg a Punjab National Bankot (PNB), végre megkapja és bíróság elé állíthassa. Az Indiában ekkor már közellenségként számontartott Choksi viszont abban bízott, hogy a Dominikai Közösség nem adja őt ki, mivel állította: nem önszántából ment oda, emberrablás áldozata lett. Choksi azt állította, hogy elrablói egy dekoratív magyar nő, J. Barbara segítségével csalták őt tőrbe a karibi Antiguán, majd erőszakkal, hajón vitték el a Dominikai Közösségbe.

Nem úgy nemzeti bank
A Punjab National Bank (PNB) a neve ellenére kereskedelmi bank, a „nemzeti bank” megnevezés arra utal, hogy a pénzintézet állami tulajdonban van, ami egyébként az indiai bankrendszer többségéről elmondható. Ahogy az is, hogy ezek az állami bankok – ellentétben a magánkézben működőkkel - nem feltétlenül részei egy központi rendszernek (Magyarországon ilyen a GIRO Zrt. által működtetett bankközi klíringrendszer). Bár a PNB integrációja már 2002-ben megkezdődött, a csalás idején még nem volt teljes, így fordulhatott elő, hogy a fiktív tranzakcióknál nem derült ki, valójában nem történt pénzmozgás.

Az, hogy Choksi a Dominikai Közösségben kiadatási őrizetbe került, igazi szenzációnak számított Indiában. Choksi és unokaöccse, Nirav Modi ugyanis India történelmének eddigi legnagyobb pénzügyi csalását követte el. Mindketten az indiai Gudzsarát Állam egyik városából, Szúratból származnak. Ez a város arról híres, hogy az ott élő, meglehetősen zárt, nagyjából egymillió fős közösség tagjai nyers gyémántok csiszolásával, feldolgozásával és vágásával foglalkoznak.

A világ gyémántkészletének 90 százalékát Szúrátban csiszolják, majd onnan exportálják a világ többi részébe. A szúrátiak a gyémántipar megbecsült tagjai, akik arról híresek, hogy rendkívül becsületes vállalkozók. Egy kézfogás náluk felér egy szerződéssel.

Choksi ebből a közösségből való, bár az is igaz, hogy neki sosem volt túl jó híre. Megesett, hogy szerződéses partnereit nem fizette ki, máskor egy topmodellnek gyémántokkal egyenlítette ki a számlát, de mint később kiderült, a drágakövek hamisítványok voltak.

Urvashi Sharma indiai színésznő és Mehul Choksi Mumbaiban, 2009. december 13-án.
AFP / STR

Choksi unokaöccse, Nirav Modi a nagybátyja révén került be a gyémántiparba, de 1999-ben különvált tőle és elindította a saját cégét, a Firestar Diamondot. Ez a vállalkozás szerte a világban nyitott üzleteket, ahol ékszereket árultak. Londontól, New Yorkon át Párizs legmenőbb negyedeiben működtetett elegáns és exkluzív ékszerüzleteket, kiszolgálva a tehetős pénzügyi, kulturális elitet, gazdag üzletembereket, hírességeket.

    A csalás

A csalást azonban együtt követték el. A két gyémántkereskedő a PNB két alkalmazottját lefizetve olyan kötelezettségvállaló leveleket kapott a pénzintézettől, melyek után nem nyújtottak semmilyen fedezetet. A kötelezettségvállaló leveleket felhasználva más külföldi bankoktól hitelhez jutottak.

A minél magasabb hitelkeret érdekében gyémántokat utaztattak meg az irányításuk alatt álló, a világ különböző részein bejegyzett cégeik között. Mivel a gyémántékszerek valós forgalmi értéke nehezen állapítható meg, ezért az árbevétel mesterséges manipulálása szempontjából tökéletes eszközöknek bizonyultak.

A módszer a következő volt: az egyik cég a gyémántot papíron eladta a másiknak X összegért, míg a másik továbbadja egy harmadiknak kétszeres áron, majd a következő már háromszoros értékén és így tovább. A csalás lényege abból állt, hogy a gyémántok értékesítése mögött nem állt valós ügylet, azok kizárólag a hitelkeretek szempontjából jelentőséggel bíró árbevétel növelését célozták. A lejárt hitelek törlesztéseit újabb kötelezettségvállaló levelekkel felvett hitelekből fizették meg – mindezt a PNB korrupt alkalmazottjainak segítségével.

A csalásokat 2011-ben kezdték el, ám 2018 januárjában lebuktak. A két lefizetett banki alkalmazott egyike ugyanis ekkor már nyugdíjba vonult, így amikor Choksiék emberei újabb fedezetlevél kiállítását kérték, a nyugdíjba vonult bankár utóda – mit sem sejtve a korrupcióról – fedezetet kért. Ekkor derült ki, hogy éveken át fedezet nélkül kaptak a cégek “igazolást” a banktól. A bank vezetése 2018. január 29-én a helyi központi nyomozóirodánál feljelentést tett. Már önmagában az ügy nyilvánosságra kerülése súlyos gazdasági károkat okozott Indiának: miután a botrány kirobbant, az ezüst ékszer exportja a 75 százalékkal (!) esett vissza, 3,4 milliárd dollárról mindösszesen 838 millió dollárra.

    Szóltak, mégsem történt semmi

Csakhogy amikor a bank észlelte a visszaélést és kiderült, hogy 1,8 milliárd dollárnyi rúpiával kopasztotta meg őket a két ékszerkereskedő, Choksi és Modi már elhagyta Indiát. Ez azért érintette kínosan az indiai hatóságokat, mert a botrány kirobbanása előtt két évvel Choksinak az egyik volt üzlettársa egy másik büntetőeljárásban tett vallomásában már beszélt Choksi cégeinek adósságairól, sőt, arról is, hogy a várható büntetőeljárás elől a gyémántkereskedő külföldre menekülne. Így is történt.

2017 novemberében Mehul Choksi egy letelepedési kötvényprogram keretében antiguai állampolgárságot szerzett. Azzal számolt, hogy mivel India nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így az antiguai állampolgársággal az indai állampolgársága automatikusan megszűnik. Ezt kihasználva már 2018 januárjában elhagyta Indiát és Antiguába ment, azelőtt, hogy a botrány kirobbant volna. Modi is még időben lelépett, ő Nagy-Britanniába, ám tartózkodási helyét az indiai hatóságok ekkor még nem tudták. Antiguába az állampolgársági esküt Choksi 2018. január 15-én tette le, bő tíz nappal azelőtt, hogy a bank feljelentést tett.

Indiai biztonsági őrök állnak egy Nirav Modi ékszerbemutatóterem bejáratánál Újdelhiben 2018. február 15-én, miután razziát tartottak az üzlethelyiségében.
AFP / SAJJAD HUSSAIN

Choksinak ettől kezdve esze ágában sem volt visszatérni Indiába, ahogy Modinak sem. Amikor az indiai hatóságok Choksit márciusban be akarták idézni kihallgatásra, az üzletember azzal utasította ezt vissza, hogy egészségügyi problémái miatt nem tud visszautazni szülőhazájába. Május végén pedig le is mondott az indiai állampolgárságáról. India erre válaszul közölte, hogy noha az indiai törvények valóban nem ismerik a kettős állampolgárság intézményét, egy másik állampolgárság felvétele automatikusan nem szünteti meg az indiai állampolgárságot. Ettől kezdve India azon dolgozott, hogy Antigua kiadja nekik Choksyt.

    Mindenképp vissza akarták hozni

Indiában államérdekké vált Choksiék elfogása. Azért, hogy a kiadatási eljárásban Modi vagy Choksi még véletlenül se tudjon a rossz indiai börtönkörülményekre hivatkozni, India úgy döntött, hogy európai börtönkörülményeknek megfelelő cellákat alakít ki az egyik börtönben. Emellett egy új törvényt is elfogadtak, melynek értelmében a szökésben lévő gazdasági bűnözők vagyona gyorsított eljárásban vagyonelkobzással sújtható már a büntetőeljárás jogerős lezárulta előtt.

2018 augusztusában az indiai rendőrség Choksi kiadatását kérte, az év végén pedig az Interpol vörös kódot adott ki vele szemben. India ekkor már diplomáciai lépéseket tett azért, hogy az ország közellensége valahogy hazakerüljön. A diplomáciai erőfeszítésnek köszönhetően 2019 őszén Antigua miniszterelnöke, Gaston Brown a New York-i ENSZ konferencián ígéretet tett arra, hogy Choksit ki fogják adni Indiának.

Brown komolyan is gondolta, amit ígért: elindította az eljárást, melynek célja, hogy megfosszák Choksit az antiguai állampolgárságától, hiszen csak azért szerezte azt meg, hogy a később esedékes büntetőeljárást megússza. Az állampolgárságtól történő megfosztás után kezdődhet a kiadatási eljárás. Igen ám, de Choksinak van elég pénze ahhoz, hogy a legfelkészültebb ügyvédekkel vegye körbe magát.

Márpedig az antiguai jogrendszerben a végső jogorvoslati fórum – bármilyen meglepő – a His Majesty's Most Honourable Privy Council, azaz III. Károly Titkos Tanácsa, ami Londonban található. A londoni tanács elé kerülő ügyek azonban rendkívül elhúzódnak, ezzel minden bizonnyal Choksi ügyvédei is tisztában voltak.

    Egyre szövevényesebbé válik az ügy

Choksi mindenesetre egyre közelebb került ahhoz, hogy kiadják, amikor 2021. május 23-án felesége az antiguai rendőrségen bejelentette férje eltűnését. Másnap Choksit a Dominikai Közösség határőrei vették őrizetbe tiltott határátlépés miatt. Ez volt az a pont, amikor India úgy érezte, a Choksi-ügy révbe ért, mivel a gyémántkereskedő kiadatási őrizetbe került. Ám ekkor állt elő Choksi azzal, hogy valójában ő nem akart a Dominikai Közösségbe belépni, pláne nem illegálisan, de elrabolták, és elrablói adták át a határőröknek.

Ekkor kerül képbe a titokzatos magyar nő, J. Barbara is. Choksi ugyanis azt állítja, hogy május 23-án Barbarához ment egy üzleti megbeszélés miatt, amikor azonban a nő házához ért, magukat rendőröknek kiadó férfiak rontottak rá. Megverték, megkötözték, majd egy kerekesszékhez kötözve a kikötőbe vitték, ahol hajóra szálltak. A hajóúton ütötték-verték, majd a Dominikai Közösség partjaihoz érve átadták a határőröknek, akik már várták – legalábbis ezt állítja Choksi, aki később magánnyomozókat is fogadott, hogy kiderítsék, pontosan mi történt és kik tették ezt vele.

A magánnyomozók által talált bizonyítékokra (például kamerafelvételekre) hivatkozva azt állítja, hogy az indiai titkosszolgálat rabolta el, de ebben az indiaiakat britek és egy külföldi diplomata is segítette. J. Barbara szerepe pedig szerinte az volt, hogy az ő segítségével elcsalják.

J. Barbara

Ám ha igaz is, amit Choksi állít, nagyon úgy tűnik, hogy az elrablása idején már közel állt ahhoz, hogy kiadják Indiának. Indiai diplomáciai erőfeszítései ugyanis ekkor már beértek. Ezt az is bizonyítja, hogy amíg a Dominikai Közösségben kiadatási őrizetben volt, Antigua miniszterelnöke, Gaston Brown kifejezetten kérte a Dominikai Közösséget, hogy a gyémántkereskedőt Indiának adják ki, csakhogy a Dominikai Közösség Legfelsőbb Bírósága 2021 júliusában óvadék ellenében hozzájárult ahhoz, hogy Choksi visszatérjen Antiguába.

Choksi ügyvédei ugyanis olyan hematómiás megbetegedés miatti orvosi kezelésre hivatkoztak, melyre a Dominikai Közösségben nincsen lehetőség, ellenben azt állították, hogy Antiguában igen. Az ügyvédi munkának meg is lett a gyümölcse, 2022 májusában a Dominikai Közösség megszüntette az eljárást Choksival szemben a jogellenes határátlépés miatt. A férfi visszatért Antiguába.

    Ki a titokzatos magyar nő?

Ekkor fordult a kocka: J. Barbarát, aki Choksi szerint tőrbe csalta őt, az Egyesült Arab Emírségekben 2022. december 30-án a rendőrség nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vette. A nő ellen ugyanis Choksi feljelentése miatt az Interpol ugyanis szintén vörös jelzést (red notice) bocsátott ki.

A vörös jelzés lényege, hogy az Interpol egyik tagállama azt kéri a többi tagállam hatóságaitól, hogy azonosítsák és ideiglenesen vonják el a szabadságát annak a személynek, akit a vörös jelzés érint. Erre azért van szükség, hogy a megkereső ország (az, amelyik a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátotta) kiadatási kérelmet tudjon előterjeszteni abba az államban, ahol elfogják az adott személyt.

Ez történt J. Barbarával is, aki ekkor kiadatási őrizetbe került. Az Egyesült Arab Emírségek ekkor az antiguai hatóságoktól várta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján dönteni tudnak arról, kiadják-e Antiguának vagy sem. Pár nappal az őrizetbe vétele után Barbara szabadon távozhatott azzal a megkötéssel, hogy az Emírségek területét az eljárás lezárásáig nem hagyhatja el.

A hvg360 J. Barbaráról kiderítette, hogy ingatlanos vállalkozóként tevékenykedik, valamint egy informatikai eszközök forgalmazásával foglalkozó cég tulajdonosa. Az is bizonyos, hogy kötődik az Egyesült Királysághoz. Lapunk megkeresésére ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni. A magyar bulvársajtó ugyan foglalkozott vele, de tévesen azt írták róla, hogy emberrablás miatt letartóztatták.

    Egy magánnyomozó is akcióba lendült

Mindeközben egy ismert magánnyomozó, Kenneth Rijock is beleásta magát a sztoriba, de azt nem tudni, milyen indíttatásból. Mindenesetre a saját nyomozását ismertetve egy merőben más verziót vázolt fel Choksi eltűnésével kapcsolatban, mint amit a gyémántkereskedő állít.

Rijock szerint Choksi megvesztegetett egy antiguai rendőrt és egy bírót, majd 2021 májusában Kubába akart menekülni. Rijock szerint azonban nem fizette ki azokat, akik a kimenekítését segítették, ezért ők a Dominikai Közösségben egyszerűen partra tették.

A Dominikai Közösség fővárosának, Roseau-nak látképe
Wikipedia

Rijock egyébként egy meglehetősen érdekes figura: megjárta a vietnami háborút, majd a nyolcvanas években Miamiban a kokainpiacon tevékenykedő kolumbiai kábítószer-kereskedők összekötője volt, civilben pedig jól menő ügyvéd. A világ egyik leghírhedtebb pénzmosójaként tartotta számon az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA), egészen addig, amíg egy társa fel nem dobta. Ezek után már titkos ügynökként segítette a DEA munkáját. (Rijock neve a magyar olvasóknak is ismerős lehet, az A mosodás - A 20. század egyik legnagyobb szélhámosa című könyve magyarul is megjelent 2012-ben.)

Idén márciusban az Interpol felülvizsgálta a Choksira kiadott vörös jelzésüket, majd meg is szüntette azt. Choksi ügyvédjei ugyanis arra hivatkoztak, hogy az állítólagos emberrablást az indiai titkosszolgálatok hajtották végre, így kétséges, hogy India biztosítani tudja védencüknek a tisztességes eljárást. India visszautasította a vádakat és nem vonta vissza a nemzetközi elfogatóparancsot.

    Az újabb fordulatok

Amikor Choksi ellen az Interpol törölte a vörös jelzést, Indiában újabb bűncselekmény miatt emeltek vádat ellene. Kiderült ugyanis, hogy Choksi cége, a Gitanjali Gems 2016-ban egy indiai pénzintézettől kölcsönt vett fel, a fedezetet gyémántok biztosították. Miután azonban Choksi cége nem fizette vissza a hitelt, a bank érvényesítette a zálogjogát. Ekkor derült ki, hogy a gyémántok nem eredetiek, azokat mesterségesen, laboratóriumban állították elő. Ezért aztán azok valódi értéke az értékbecslésben található összeg töredéke csupán.

És miközben Choksi ellen vádat emeltek ebben az ügyben, az őt állítása szerint csőbe húzó magyar nőnek jól alakult a sorsa: az Egyesült Arab Emírségek legfőbb ügyésze idén áprilisban megszüntette ellene a kiadatási eljárást. Diplomáciai forrásból lapunk birtokába került egy dokumentum, amelyben az Egyesült Arab Emírség legfőbb ügyésze kifejezetten komolytalannak minősítette az antiguai szervek eljárását és kiadatási kérelmét.

Eközben Choksi sem tétlenkedett: polgári pert indított az antiguai legfőbb ügyész és a rendőrfőkapitány ellen. Szerinte ugyanis az antiguai hatóságok nem jártak el kellő alapossággal és hatékonysággal az őt ért állítólagos emberrablás ügyében. A pereskedő Choksi egyelőre úgy tűnik, biztonságban van: csak olyan eljárást követően adható ki Indiának, melyben személyesen meghallgatták és a jogorvoslati jogát is biztosították. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság az állítólagos elrablásának ügyében tett vallomásának jelentős részéről megállapította, hogy az nem más, mint “bizonyító erő nélküli” szóbeszéd.

Ha igaz, ha nem, az emberrablásos sztorival Choksi járt jól, hiszen főleg erre hivatkozva ússza meg, hogy kiadják Indiának – legalábbis egyelőre. Unokaöccse, Modi már kevésbé szerencsés: a hatóságok egy brit újságíró ténykedése során jöttek rá, hogy az üzletember Nagy-Britanniában tartózkodik. Jelenleg a kiadatására vár. És bár a bankokat Choksival közösen verték át, amikor India történetének legnagyobb vállalati csalásáról a Netflix “Bad Boy Billionaires: India” címmel dokumentumfilmet forgatott, főleg Modit állította a sztori középpontjába.

Nyitóképünk illusztráció.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!