Politikai számítás alakítja, hogy mely külföldi diákoknak ad ösztöndíjat a magyar állam
4 perc
2023.02.28. 13:30
Több mint ötvenezer ázsiai, afrikai diák élt az Orbán-kormány kínálatával, és jelentkezett magyar egyetemre. A hangzatos célok mögött külpolitikai érdekek húzódnak meg. Ettől még sok érkező diák kifejezetten kritikus hazája vezetésével és a magyar állapotokkal.
Míg az ajtók zárulnak az Erasmus-programmal Nyugatra vágyó magyar diákok és ide érkező európaiak előtt, a keleti nyitást a felsőoktatás területén is egyre jobban szorgalmazza a kormány. Novák Katalin köztársasági elnök a múlt héten Szadir Dzsaparov kirgiz államfő oldalán jelentette be, hogy az állami költségvetésből finanszírozott Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjprogram keretein belül 200 kirgiz diáknak kínálnak ösztöndíjat.
A kormányzati program sokban hasonlít arra, amivel a CEU-t vádolta a propagandamédia, hogy az oktatás ügyét befolyásszerzésre és identitáspolitikai célokra használja. Az utóbbi évben olyan országokkal kötöttek szerződést, mint Malajzia, Burundi, Zimbabwe, Dominika, Elefántcsontpart és Burkina Faso. Ha valaki az utóbbiról megjegyezné, hogy híresen korrupt ország, érdemes hozzátenni: a Transparency International aktuális indexe szerint Magyarország és Burkina Faso azonos pontszámmal a megosztott 77. helyen áll Vietnámmal a globális listán.
Sajátos magyar út, avagy a korrupció hungarikumjai - a Transparency magyarországi igazgatója a Fülkében
Közéleti podcastunk legfrissebb adásában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk, akivel kevésbé beszéltünk arról, mennyire rossz nekünk - sokkal inkább pedig arról, hogy mit kell tennie a kormánynak, az EU-nak, és bizony, nekünk választópolgároknak, hogy javuljon a helyzet.