A legfontosabbak, röviden:

• Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
• Az lesz a feladata, hogy vizsgálja és közzétegye, akarja-e bárki külföldi támogatás segítségével, vagy külföldi érdeknek megfelelve befolyásolni a választásokat, illetve a közéletet.
• Ehhez adótitokba is betekinthet, minősített adatokhoz is hozzáférhet, és ha jogszabálysértés, bűncselekmény gyanúját észleli, értesíti az illetékes szerveket.
• A törvény nem részletezi, mit ért pontosan azon, hogy például „információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységek", vagy „a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységek".
• Ezentúl három év börtön járhat, ha valaki tiltott külföldi támogatás segítségével indul a választásokon.
• A jelölteket állító egyesületekre is ugyanaz vonatkozik majd, mint a pártokra.
  

Ha az ígérthez képest csúszással is – ami még a kormánylap Magyar Nemzetet is összezavarta –, de elkészült a Fidesz-frakció a „szuverenitásvédelmi" törvénycsomaggal, amit egy újabb fogadkozás után be is nyújtottak az Országgyűlésnek.

A kedden este benyújtott tervezet szerint a 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, és „a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is".

A Hivatal

Ennek érdekében lesz egy új szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami egy „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében létrehozott (...) autonóm államigazgatási szerv".

A hivatalnak több típusú feladata is lesz.

Egyfelől egy általánosabb, „elemző, értékelő és javaslattevő tevékenység", melynek része lesz, hogy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz", hogy a „vizsgált szervezetektől beszerzett adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését", illetve hogy javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg. Emellett évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, továbbá kutatási tevékenységet végez és finanszíroz „a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében".

És ami fontosabbnak tűnik, lesz egy vizsgáló tevékenysége is, ebben konkrét ügyeket vizsgál majd, és a tervezet szerint

1. „feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett" tevékenységeket, például érdekképviseletet, „információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket", „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket".
2. Emellett feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére", vagy amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak".

A hivatal a lefolytatott vizsgálatok eredményét közzéteszi honlapján, mindenki olvashatja majd „a vizsgálatok során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket". Ezekben a jelentésekben azonban a közérdekből nyilvános személyes adatok kivételével nem lesznek személyes adatok, minősített adatok, törvény által védett titkok és hivatás gyakorlásához kötött titkok.

A hivatal a vizsgálatokhoz adatokat kérhet be az érintettektől. Ha nem kap, azt „rögzíti, és azt az éves jelentésében külön kiemeli". A törvénytervezet szerint a hivatal „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról
másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet". Emellett a munkatársaktól írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet.

A tervezet módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt is, és

kimondja, hogy az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.

Ezzel a hivatalt olyan szervezetek közé emeli be, mint a bíróságok, ügyészség, nyomozó hatóság, az Állami Számvevőszék, vagy a titkosszolgálatok.

Ha az új hivatal "olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás, közigazgatási hatósági eljárás vagy más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja".

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással. A hivatalnak két elnökhelyettese lesz. Az elnök az MNB-elnök bérének 80, az alelnökök az MNB-alelnök bérének 60 százalékát keresik majd.

Az elnök személyére a miniszterelnök 2024. január 1-ig tesz javaslatot, majd 2024. február 1-ig nevezi ki a köztársasági elnök.

A hivatalnak lesz egy saját Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézete is.

Btk., választási törvény, Alaptörvény

Módosul a büntető-törvénykönyv is, eszerint aki a választásokon indul, vagy választásokon induló szervezetet vezet, az nem használhat fel külföldi támogatást, különben három év börtönt is kaphat. Jogi nyelven: „a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Tiltott külföldi támogatásnak az minősül, amit a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény tilt.

A tervezet alapján a választásokon induló civil jelöltekre, civil szervezetekre, azaz egészen pontosan az egyesületekre is vonatkozik mindez. Ha valaki szabályt sért, az „1%-os" körből is törlik, a közhasznú jogállást is elveszti, és a támogatás kétszeresét kell befizetnie büntetésként.

Nem ebben a törvénytervezettel, hanem egy külön Alaptörvény-módosítással írnák bele az Alaptörvénybe a szuverenitásvédelmet, és még pár dolgot. Erről itt olvashatja külön cikkünket.

EU-s minta?

A törvénytervezet indokolásában viszonylag hosszan emlegeti az EU-s mintákat. Azt írja, az Európai Unióban is egyre nagyobb hangsúly helyeződik a külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépésre, valamint a szabad és tisztességes választások megóvása érdekében a leplezett külföldi befolyás leküzdése érdekében tett lépésekre.

Az Európai Parlament többek között ezzel a céllal hozta létre „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságát" (INGE), áll a tervezetben. Az INGE – folytatódik az indokolás – 2023 áprilisában kiadott jelentése is felhívja a tagállamokat arra, hogy ismerjék el, hogy a külföldi beavatkozás, beleértve a dezinformációt is, nemzeti és határokon átnyúló biztonsági fenyegetést jelent. „A jelentés arra is figyelmeztet, hogy ezen külföldi beavatkozások nem kizárólag a választási folyamatok befolyásolására irányulnak, hanem a demokratikus folyamatok aláásására is".

A mostani tervezet szerint az Európai Unió több tagállamában működnek olyan állami szervezetek, hatóságok, amelyek célja a külföldi országok általi befolyásolási kísérletek, dezinformációs tevékenységek feltérképezése, valamint a demokratikus vita és a politikai döntések befolyásolása kapcsán támasztott transzparencia követelményének érvényre juttatása.

A konzultáció is a szuverenitást védi

A szuverenitást persze nemcsak a friss törvénycsomag védi, hanem a minap indult nemzeti konzultáció is. Annak 11 kérdése közt szerepel témaként Brüsszel, Ukrajna, a migránsgettók, a dollárbaloldal és „gyermekvédelem" is, bár szinte minden kérdésnél csúsztat a kormány. Brüsszel már bírálta valótlan tartalma miatta, Orbán Viktor mégis az elsők között töltötte ki.

Orbán Viktor az elsők között töltötte ki a nemzeti konzultációt

Érdekes módon amúgy a szuverenitási törvénycsomag részleteiről nem sok szó esett az Orbán Viktort pártelnökké újraválasztó Fidesz-kongresszuson, de még a NER-es think tank, a Századvég 30 éves születésnapján sem november közepén, pedig annak a rendezvénynek még a neve is az volt, hogy „Szuverenitás konferencia”.

Soros miatt kell a Btk-szigorítás is

A „Szuverenitás konferencia” meglepetésvendégeként (nevét még a programban sem tüntették fel a honlapon) a kormányfő ugyan 15 alkalommal mondta ki, hogy szuverenitás, de nem a jogszabállyal összefüggésben, hanem elvont értelemben beszélt róla. Kiemelte például, hogy

Soros György ma már nem titkolja a terveit, ismerjük a Soros-tervet is, bedöntötte az angol fontot, migránsokkal árasztja el Európát, nyíltan vallja, hogy meg kell szüntetni a nemzeti határokat, vagyis meg kell fosztani az európai országokat a szuverenitásunktól.”

A rendezvény másik előadója, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető már mondott új infót a még be nem nyújtott törvényjavaslatról. Ő a konferencián – amelyre a pluralizmusról szónokló Orbán szavainak ellentmondva csak a kormánypárti sajtót hívták meg – az Origo tudósítása szerint azt mondta:

• az Alaptörvényben megjelenő szuverenitást (alkotmányos önazonosság) célszerű kiegészíteni;
• a választási eljárási törvényben világossá kell tenni, hogy a civil szervezetekre és szervezeteikre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a választási indulókra, tehát pártokra;
• a Büntető Törvénykönyv kiegészítése: választói akarat tiltott befolyásolása; aki választáson indul és külföldi támogatást fogad el, 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető;
• szükség van egy intézményre, amely külföldi beavatkozásokra rámutat.

Új állami feljelentőszolgálat jöhet

Ami az utolsó témát, a szuverenitást érintő külföldi beavatkozási kísérleteket feltáró intézményt illeti, a HVG tudta és írta meg nemrég, hogy ez egyfajta szuverenitásvédelmi hatóság lenne. Az új állami szerv a ma már gyakran politikai furkósbotként használt Állami Számvevőszékhez lehetne hasonló.

Úgy tudjuk, a parlamentnek alárendelt szervezetnek – élén az államfő által kinevezett vezetővel – azt a feladatot szánják, hogy árgus szemekkel figyelje a szuverenitásra úgymond veszélyt jelentő sajtótermékeket, civil szervezeteket vagy más kockázati forrásokat, és tárja is ezt a nyilvánosság elé.

Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre az ellenfeleire vadászó Fidesz

Kész a Fidesz „szuverenitásvédelmi" törvényjavaslata.

Az új intézmény tervét megerősítve a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy elsősorban nem korlátozó, hanem inkább figyelemfelhívó feladata lesz. Kérdésünkre, hogy az új állami szerv akkor egyfajta „szégyenlista-készítő” kirakatintézmény lesz-e, csak annyit mondott:

én nem így fordítottam volna le, de amint megismerhető lesz a jogszabály szövege, a szabad interpretációnak sem lesz korlátja.”

Sokak orra alá borsot törnének

Vagyis sejthető volt, hogy a 2017-es civilellenes, és a „gyermekvédelmi” könyvfóliázós törvény szellemiségét idézheti majd az új jogszabály, amivel azt akarják elérni, hogy példát lehessen statuálni azokkal, akik – Kocsis Máté szavaival – külföldi érdekek mentén, „dollárért árulják hazánkat”.

A törvényjavaslatot a nevére vevő Fidesz-frakció vezetője ugyanis amikor szeptemberben a kormánypártok esztergomi, kihelyezett frakcióülésén váratlanul bejelentette a szuverenitásvédelmi jogszabály tervét, nem spórolt a kemény szavakkal, sem pedig a fenyegető hangnemmel.

Kocsis már akkor elárulta, hogy a csomag részeként az Alaptörvényt és a Büntető törvénykönyvet (Btk.) is módosítják. Ami a részleteket illeti, akkor azt mondta: a javaslat célja az is, hogy „borsot törjenek a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Szuverenitási törvénycsomaggal számolna le a „hazát külföldön áruló" újságírókkal és civilekkel a kormány

Már az őszi ülésszakban benyújtják a javaslatot, melyhez az Alaptörvényt és a büntető-törvénykönyvet is módosítanák, egyidőben a gyermekvédelmi törvénnyel - jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A kamattámogatott hiteleken nem változtatnak és a bankadót sem emelik meg, viszont a KDNP a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését kéri a kormánytól.

„Guruló dollárok" és „dollárbaloldal"

A „dollárpolitikusok" és a „guruló dollárok" kifejezés a törvénycsomag fő kiváltó okára utal: a tavalyi választás előtt az ellenzéki összefogáshoz az Action for Democracy-n keresztül több milliárd forintnyi amerikai adomány érkezett. Ezt a Fidesz külföldi beavatkozásnak, sőt nemzetbiztonsági kockázatnak tartja.

Az ügyben erős a politikai nyomás, rendőrségi és NAV-os nyomozás is folyik, miközben a pénz valójában nem a pártokhoz, hanem a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mozgalmához futott be, és hasonló módon került félmilliárd forintnyi adomány Karácsony Gergely mozgalmához is. Mindeközben:

Nyolcmilliárdnyi támogatást kaptak eddig a Fidesznek kampányoló "civilek" úgy, hogy nem tudni, kitől van a pénz

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki - írja a 24.hu. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

Láttunk már ilyen törvényt, olyan is lett

A HVG forrásai szerint amúgy a most benyújtott törvénycsomag kodifikációja során kisebb vitát okozott az a kérdés, hogy mit kell, illetve lehet szuverenitáson érteni egy olyan ország esetében, amely maga mondott le jogai egy részéről az EU- és a NATO-csatlakozással.

De ennél gyakorlatiasabb problémákkal is szembe kellett nézni a paragrafusok megszövegezésénél. Például azzal, hogy a külföldi pénzek esetében hol van az az értékhatár, amelyet meghaladó összeg elfogadása már kimerítheti a „hazaárulás” fogalmát.

Hasonló volt a dilemma 2017-ben is, a civil szervezeteket „külföldről finanszírozottnak” bélyegző törvényben évi 7,2 millió forintnál húzták meg a határt. Ezt 2020-ban az Európai Bíróság jogsértőnek mondta ki, a parlament visszavonta, így a politikai cirkuszon kívül más szerep nem is jutott neki.

Hasonló elvekre épült a 2018-ban elfogadott Stop Soros-törvénycsomag is. Hasonló sorsra is jutott, legalábbis az Európai Bíróság 2021-ben annál is kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal – például a menedékkérők jogainak korlátozása vagy a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása miatt.

Még plakátkampánnyal is megtámogatta a kormány a Stop Soros törvénycsomagot

Fazekas István

Kiváló kampánytéma a Fidesznek

Az új törvénycsomag is mutatja, hogy a „szuverenitásvédelem” lesz nemcsak a hamarosan induló újabb nemzeti konzultáció politikai keretezése, hanem a jövő júniusi, összevont európai parlamenti választás és önkormányzati voksolás fő kampányüzenete is.

Nem véletlenül emlegeti jó ideje erre hangolva Orbán Viktortól a Fidesz és a kormány politikusain át a kormánypárti papagájkommandó „influenszer” tagjaiig mindenki, hogy Magyarország gazdasági, kulturális és politikai szuverenitása támadás alatt áll, mindenekelőtt Brüsszelből.

Ráadásul ez tökéletesen illik az Orbán Viktor által már több évtizede változatos színvonalon és szereplőkkel játszott politikai színház „műsorába”. Vagyis a háborús tematikába, ahol a pártelnök-miniszterelnök a kormány és a Fidesz támogatásával – jobbára képzelt – ellenségekkel csatázik.

Orbán háborúit nézve egy kérdésünk maradt: De sikerült?

Orbán Viktornak évtizedek óta lételeme a küzdés, a vetélkedés, sőt jó ideje ez már harc és háború. Támadó középpályásból vezénylő tábornokká vált, és nem fárad bele: ellenzékben és kormányon is vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, szüntelenül „lőporfüstöt szagol". Összegyűjtöttük Orbán és a Fidesz régi és új ellenségeit, hogy lássuk, ki áll nyerésre a csatákban.

(Nyitóképünk illusztráció: Orbán Viktor az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Túry Gergely)