„Nem akartam azt érezni, hogy ha hazajövök, szintet lépek, csak lefelé”

11 perc

2024.04.05. 04:30

2024.04.05. 09:27

Dolgozott az államigazgatásban, majd több kanyar után szappanárusként próbálta ki először a bécsi életet Kovács Dóra Márta, aki most nyelvtanárként dolgozik Ausztriában. Friss vállalkozóként az egészségügyben dolgozókat tanította főként, amivel két éve meg is nyerte az Osztrák Kereskedelmi Kamara versenyét. Fontolgatta, hogy hazajön, de arculcsapásként élte meg, amennyit kínáltak a munkájáért. A vele készült interjú a magyarok Ausztriában cikksorozatunk része.

hvg360: Ön évekig az államigazgatásban dolgozott. Hogyan került Bécsbe szappant árulni?

Kovács Dóra Márta: 2013 novemberében jöttem ki Bécsbe. Egy egyéves indonéz állami ösztöndíj után nem találtam otthon a helyem, csak azt éreztem, nem szeretnék maradni.

hvg360: Ennek politikai vagy anyagi okai voltak?

K. D. M.: Anyagi. 2008-ban kezdtem a Külügyminisztériumban dolgozni, utána átkerültem a Honvédelmibe. Az ösztöndíjat 2012 nyarán pályáztam meg, és miután hazajöttem, egy nyelviskolában helyezkedtem el, a tanítványaim pedig elmondták, hogy Ausztriába, Németországba vagy Svájcba mennek dolgozni, és kiderült, körülbelül háromszor-négyszer annyit fognak keresni, mint én.

Magyarok Ausztriában
A magyarországi álláshirdetések 15 százaléka Ausztriába szól – írtuk korábban, ennek apropóján pedig megnéztük, hogyan boldogulnak az ingázók, mennyire sikerül beilleszkedniük a kiköltözőknek, mire számítson, aki lakást akar venni, és miért ennyire vonzó az osztrák oktatás. Az első válasz egyszerű: úgyis ott fog dolgozni a gyerek, akkor már járjon kint iskolába.

Ekkor gondoltam arra, hogy szerencsét próbáljak külföldön. Gimnáziumba a Budapesti Német Iskolába jártam, így anyanyelvi szinten beszélek németül. Úgy voltam vele, hogy ha más komolyabb nyelvtudás nélkül megpróbálja, akkor nekem sincs vesztenivalóm.

Bécs kézenfekvő választásnak tűnt, mert elég távol van az otthontól, de közben nagyon közel is, hiszen bármikor haza tudok menni a családomhoz és a barátaimhoz.

hvg360: És hogy jött a szappanárulás?

K. D. M.: Egy ismerős ismerőse hirdetett karácsonyi vásáros állást. A szállás ingyen volt, én pedig úgy gondoltam, ez a másfél hónap jó alkalom lesz arra, hogy körülnézzek, és kiderüljön, hogy érzem magam.

Miközben kerámiát, szappanokat és fürdősót árultam, több helyre beadtam az önéletrajzomat, állásinterjúkra jártam. Hazamentem karácsonyra, majd 2014 januárjában jöttem is vissza.