„Kimondottan dühítő az az érv, hogy az ESG-nek nincs érdemi hatása a társadalomra vagy a környezetre”

HVG: Egyre nagyobb mértékben befolyásolja a magyarországi cégek mindennapjait a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok együttesét jelölő ESG. Immár magyar törvény is született róla. Mekkora teher megfelelni a követelményeknek?

Szomolányi Katalin: Mérföldkő a magyar ESG-törvény hatálybalépése, amely szabályozás többek között az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségéről szóló irányelvet (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) is befogadta, így a kötelezettségeknek megfelelés fokozatosságát és ütemezését is beépítette. Az ütemezés alapján az első érintettek a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, amelyeknek általában már van ugyan gyakorlatuk a fenntarthatósági jelentés készítésében, de az új módszer szerint a 2024-es adatok alapján jövőre kell ezt először megtenniük. Azoknak a cégeknek, melyek még soha nem készítettek ESG-jelentést, vagy nincs megfelelő adatbázisuk, esetleg nincsenek ehhez megfelelő belső folyamataik, mindez komoly kihívást jelent. A 2025-ös pénzügyi évről 2026-ban jóval nagyobb körnek (minimum 250 dolgozó, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg közül legalább két tulajdonság) lesz kötelező ESG-beszámolót közzétennie. Ehhez a felkészülést már érdemes idén megkezdeni.

HVG: Évről évre szigorodnak a magyar és a nemzetközi előírások, amelyek alapján a vállalatoknak számot kell adniuk a működésük fenntarthatóságáról, így ez már nem az igazgatótanácsi ülések egyik utolsó napirendi pontjaként kerül elő. A beszámolókat azonban csak évente egyszer kell elkészíteni – hogy fér ez össze a felelős zöldmagatartással, ami egy folyamat?