Máig érvényes társadalombírálatot fogalmaz meg Lev Tolsztoj a Feltámadásban. Ez az orosz író harmadik nagyregénye, amit Gy. Horváth László az utóbbi négy évben újrafordított, és amelyből ma is idéznek az orosz politikában.
Nem lehetett hazudni Lev Tolsztoj előtt, mert akire ránézett, abban bennrekedt a hazugság. Makszim Gorkij állította ezt az írótársáról. A Háború és béke meg az Anna Karenyina után 1899-ben megjelent Feltámadást Tolsztoj a legjobb nagyregényének tartotta. Tíz éven át írta, hazugságok sorát olvasta rá az orosz társadalomra, és leginkább ennek a cselekményével adta tovább pacifista elveit. Azt, hogy nemcsak az erénynek és az erőszakmentes ellenállásnak volt híve, hanem a társadalmi igazságosság és a személyes felelősségvállalás mellett is kiállt.
Így járt el, amikor harmincévesen hazatért Jasznaja Poljana-i birtokára nyugat-európai utazásáról, és a parasztgyerekeknek falusi iskolát alapított. A történelmet maga tanította. A gyerekek nem kaptak osztályzatot, házi feladatot, az órákra sem volt kötelező bejárniuk. Mégis alig lehetett hazazavarni őket.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
A vármegyei, járási, valamint a kormányhivatalokban dolgozókat érinti a most bejelentett döntés.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
