Tóta W.: Non est vita

Ez nem vita volt. De még ez az ortopéd paródia is megmutatta, mennyire beteg, ami ehelyett történik napról napra.

Tóta W.: Non est vita

Európai parlamenti választások

Bár Magyar Péter pártja az európai parlamenti választáson csak a második lett a Fidesz-KDNP mögött, úgy tűnik, mégis ő foglalhatja el Brüsszelt Orbán Viktor helyett. Ha pedig a nagy képet nézzük, az is látszik, hogy elfogytak Orbán Viktor barátai, és Európa több vezetője számára hozott bukást a voksolás.

Na, ki nyert? Ki veszített? Kinek ártott a vita, és kinek használt? Vita volt ez egyáltalán? Ezek a mellékes kérdések. Tíz ellenzéki politikus mondta tegnap a magáét a közszolgálati tévében, a műsorvezetők pedig illedelmesen végighallgatták őket. A kérdés nem az, hogy melyikük volt a legjobb, hanem hogy ezt miért nem mindennapos. Miféle rendszer az, amiben ez piros betűs ünnep? Évi száznegyvenmilliárdból miért összesen két óra közszolgálatra telik?

Ez a botrány. Az igazi kérdés pedig, hogy ez a beteg állapot hogyan számolható fel. És ahhoz kire kéne szavazni a jelenlévők közül.

Aki akarta, eddig is nézhette Dobrev Klárát vagy Donáth Annát mindennap. Nem 1989 van, a tévé már nem a nyilvánosság kapuőre. Számtalan YouTube-csatorna kenterbe veri napról napra, és azok összesen nem égetnek el ennyi pénzt. Sőt, az egész YouTube sem, mert az nyereséges. De tegnap mégis láthattuk, mire lenne való az ország közös csatornája. Arra, hogy a Dobrev-rajongók meghallgassák Toroczkai Lászlót, és a szélsőjobbosok is elgondolkodjanak a jogállamiság értelmén. És láttuk azt is, hogy a köztévé a maga béna, félnótás módján képes legalább megpróbálni. Tehát csak akarat kérdése.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?