Egyesek a legjobb, mások egyenesen a tökéletes játékként emlegetik a négy évtizede százmilliók által nyomogatott Tetrist. Az utóbbi években matematikaóra-szépítő szerepére, sőt orvosi-pszichológiai hasznára is fény derült.
Negyven éve ilyenkor valaki a Szovjetunióban már nem csak a szocializmust építette. Alekszej Pazsitnov orosz programozó különféle alakzatokat rakosgatott egymásra a képernyőjén, hogy a hibátlanul felépített téglasorok eltűnése révén a fal végül minél később épüljön meg. Az 1984. június 6-án megjelent Tetrisnek ugyanis, némileg Kőmíves Kelemen balladáját idézve, ez a lényege.
A játék első változatában a téglák betűkből álltak össze, ugyanis az Elektronyika 60 számítógép, amelyre a szovjet tudományos akadémián dolgozó Pazsitnov elkészítette a programját, még nem volt alkalmas grafika megjelenítésére. Az akkori társadalmi berendezkedés pedig piacra lépésre nem volt alkalmas, ezért a játék floppyról floppyra másolva terjedt a Szovjetunióban. De olyan sebességgel, hogy a moszkvai hatóságok is felfigyeltek rá, miután megannyi irodában hirtelen visszaesett a dolgozók produktivitása. Informatikai trükkel – egy korabeli kártékony programmal – próbálták útját állni a rendkívül népszerű játéknak, ám azt akkor már nem lehetett megfékezni.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
