Budapesttel sok a baj, de így is őrületes – Karácsony Gergely és Kukorelly Endre a HVG Címlapsztori-szalonjában
Melyik utcasarok jelenti nekik Budapestet? Mi fáj a legjobban Kukorelly Endre írónak, amikor a fővárosban jár-kel? Miért szeretne még több lakost Budapestre Karácsony Gergely, miközben lakhatási válság van? Működő közösségekről, zöld megoldásokról is szó volt a HVG Címlapsztori-szalonjában, ahol a szerkesztők kéthetenként az Eötvös10 színpadán beszélgetnek vendégeikkel.
Kukorelly Endre elmeséli, miért áll közel a szívéhez egy Vörösmarty utcai galeri grundja és a Szondy utca és a Lenin körút sarkán álló egykori Béke Szálló sörözője. Felidézi, mit szokott mondani az édesanyja, amikor átkeltek busszal vagy villamossal valamelyik hídon.
Karácsony Gergelyről kiderül, hogy az egyetemista évei alatt, amikor vidékről felkerült a fővárosba, jóformán ki sem mozdult a Ráday utca – Pollack Mihály tér – Kinizsi utca háromszögből. Tapasztalata alapján is vallja a modern urbanisztikai elképzelést, hogy „falvakat”, 15 perces városokat kellene építeni Budapesten, mert – hangsúlyozza – a város nem az, ahol közlekedünk, hanem ahol élünk. Egy másik fontos állítása, hogy Budapest jövője a rozsdaövezetekben fog eldőlni, például Rákosrendezőn. A főpolgármester szerint nem az a baj, hogy ott építkezni akar a kormány, az a kérdés, hogy mit és hogyan épít.
Kukorelly Endre író, folyóirat-szerkesztő, kiadó. 33 magyar és 20 idegen nyelvű könyve jelent meg. 1999 és 2003 között a Szépírók Társasága elnöke. 2015-ben létrehozta a Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítványt, 2019-ben kezdeményezte a Baumgarten-díj felújítását. A Magyar Író Futballválogatott alapítója.