Nagy vihart kavart, amikor a múlt év elején a kormány – egy veszélyhelyzeti rendelettel – kinyitotta a börtönök kapuját a bűnözők egy kiváltságos csoportja előtt. Úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezték a külföldi embercsempészeket, akiknek – elvben – a szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot.
Szinte az amnesztiával felérő lehetőséget kapnak a magyar kormánytól a Magyarországon embercsempészet miatt elítélt külföldiek, köztük olyanok, akik szervezett bűnözői csoportok tagjai: szabadon távozhatnak a börtönökből, a magyar állam pusztán annyit kér tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el az országot. Azt rájuk bízzák, hogyan tesznek eleget ennek.
Az intézkedést követően, tavaly májusban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy a magyar börtönökben ülő 2636 külföldi embercsempész közül 808-an feleltek meg a reintegrációs őrizetbe bocsátás kritériumainak, és kaptak így „kilépőt”. Mostani érdeklődésünk nyomán viszont arról tájékoztatták a HVG-t, hogy idén július elejéig már 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon (közülük aztán 16 főt ültettek le ismét a szabályok megsértése miatt). Hogy ez milyen nagy szám, azt az is jelzi, hogy a külföldi fogvatartottak aránya a tavaly májusi közel 13 százalékról 5,7 százalékra csökkent. Ám még ez sem oldja meg a börtönök zsúfoltsági problémáit.
Ráadásul egy minapi hír szerint kiürítik a győri börtönt, mert annyira lepusztult, hogy a biztonságos fogvatartás körülményei nem biztosíthatók teljeskörűen. A BVOP-nál az után jutottak erre a megállapításra, hogy márciusban néhány fogvatartott egy letört ágylétra darabjával próbálta kibontani a zárkája falát. A szökési kísérlet nyomán indult vizsgálat szerint az 1900-as évekbeli épület olyan rossz műszaki állapotban van, hogy már felújítani sem éri meg.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?