Kezdjük az alapkérdéssel: mekkora arányban tetszik forintot, forintos eszközöket tartani a megtakarításai között, és mekkora arányban nem tetszik? Nem véletlenül kérdem, és nem is azért, mert a két évvel ezelőtti energiaár-pánikban 434-ig szaladt EUR/HUF árfolyam. Vagy mert a horrorkamatokkal kikényszerített visszarendeződés vége után, immár egy és egy negyed éve, lényegében a forint kamatának fokozatos normalizációjával párhuzamosan, trendszerűen gyengül.
Mi ez a cikk?
A fenti írást a HVG360 Prémium hírlevelek – Hova tegyem a pénzem? hírlevelében küldtük ki szeptember közepén. Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni rendszeresen, itt tudsz feliratkozni. A szolgáltatás szeptember végéig díjmentes.
Nem is azért kérdem, mert ezekben a hetekben a forinttal kapcsolatban a szokásosnál lényegesen több negatív impulzus úszik be a piaci szereplők által leginkább használt hírügynökségek monitorjaira, és még csak nem is azért, mert ezekre az árfolyam jól láthatóan reagál is. Hanem azért kérdem, mert mikor ezt írom, akkor 396 forintot kell adni egy euróért, tíz évvel ezelőtt ilyenkor pedig még csak 311 forintba került – márpedig
a 27 százalékos leértékelődés egy évtized alatt olyasmi, amiről beszélnünk kell.
Az, hogy a forintot leértékelték vagy leértékelődött, hogy a leértékelődés akár az egyik, akár a másik esetben szükségszerű volt-e – vagy akár célszerű és helyes volt-e –, nem tárgya ennek a hírlevélnek. Itt mindösszesen arról van szó, hogy ön mibe tegye a pénzét. Arról, hogy mibe tegye a pénzét most, mindig éppen most, és nem arról, hogy mi lett volna ekkor meg akkor.
Egyszerűbb a dolgunk tehát, mintha el kellene merülnünk a monetáris makrogazdaságtan intellektuálisan amúgy nagyon inspiráló gondolkodási keretében. Itt és most csak arról kellene gondolnunk valamit, hogy a következő tíz évben vajon folytatódik-e az előző évtized trendje, esetleg be is gyorsul. Vagy éppen megfordul, vagy elenyészik, megszűnik a trendszerű mozgás, és az EUR/HUF árfolyam stabilabb lesz, mint klímaválság idején az éves középhőmérséklet.
