Tótfalusi Ágnes: Néha az az érzésem, hogy mi, fordítók jobban ismerjük az írót a házastársánál

6 perc

2024.09.25. 17:30

Magyarul is érvényesnek kell lennie annak a bonmot-nak, hogy a francia nyelvben a szavak abban a sorrendben hangzanak el, ahogy az ember gondolja őket – mondja a műfordító annak kapcsán, hogy a könyvfesztivál díszvendég országa Franciaország lesz.

HVG: Mi a különbség fordítás és műfordítás között? Hol kezdődik a munkája? Hogy csinálja? Egyszerre sokat vagy sokszor keveset, és közben rengeteg kávé?

Tótfalusi Ágnes: Nem szoktam azt mondani, hogy műfordító vagyok. Azt szoktam mondani, fordító vagyok. Mindenféle fordító van, szakszövegfordító, nyelvtolmács és még sokan mások. Nincs érték- vagy rangsorrend, mindenki a maga módján támogatja azokat, akik nem ismerik az adott idegen nyelvet. Persze senki sem a csúcson kezdi: az első fordításom egy rajzos könyv volt a dzsungel állatairól, a jelenlegi utolsó egy álomszöveg, amit pár évtizeddel ezelőtt az akkor ifjú, bohém és rejtélyes Michel Houellebecq írt. Egyébként csak reggel iszom kávét, napközben inkább teázom.

Tótfalusi Ágnes
Szondy Dalma

HVG: Jól kell tudni a nyelvet, ez evidens. De elég-e csak jól tudni?

T. Á. : Fontos jól tudni, de ugyanolyan fontos, hogy az ember nagyon jól tudjon magyarul. Sajnos nem olvasok eleget, de amikor nagyon benne vagyok egy munkában, kizárólag magyar irodalmat olvasok, így talán könnyebben kerülöm el a gallicizmusokat. Minden fordító máshogy dolgozik, vannak, akik addig nem mennek tovább, amíg nem elégedettek tökéletesen egy mondattal. Én hiperaktív vagyok, türelmetlen, gyorsan behányom a szöveget a gépbe, szinte még nyersen, azután nagyon sokszor átírom. De persze előtte végigolvasom a könyvet, lehetőleg papíron, mert a kötött könyvformátum inspirál.

A magyar szövegnek hűnek kell lennie az eredetihez, de magyar szövegnek is kell hangzania.

Én nem szeretem, ha felismerik a stílusomat, sőt remélem, nincs is stílusom, akkor vagyok elégedett, ha eltűnök a szöveg mögött.

Könyvfesztivál-ajánlónk első része. A továbbiakat itt és itt olvashatja.

Jön a Könyvfesztivál, itt a HVG nagy szubjektív könyvajánlója – 1. rész

Hogyan tűnhetett el Mengele, visszatekintve milyennek látja a rendszerváltást Demszky Gábor, miért mentette meg a Nobel-díjas német tudós zsidó munkatársát, milyen élményei voltak monarchiabeli utazásai során a Svejk írójának, mit gondol az angol nyelvről Nádasdy Ádám, hogy indult romlásnak a Balaton már a Kádár-korban – efféle utazásokra invitálnak a külföldi és magyar szerzők a könyvfesztiválra megjelentetett köteteikben.

HVG: Szobrászat vagy inkább futószalag a fordítás?