Ezt muszáj tudnod a nyugdíjrendszerről!
4 perc
2024.11.10. 15:06
2024.11.15. 07:41
„Nekünk már úgysem lesz nyugdíjunk!” – fogalmazta meg alaptézisét a taxis, amikor a dugóban araszolva próbáltuk elütni az időt egy kényszeredett beszélgetéssel. Hamar a nyugdíjrendszerre terelődött a szó (szakmai ártalom), bár emlékeim szerint nem erőltettem.
Így mulat egy magyar úr!
A fenti közkeletű vélekedéssel persze nem csak egy taxiban ülve, hanem szinte bármilyen beszélgetés során találkozhat a kedves olvasó. Ezzel viszont éles kontrasztban áll, hogy „mi magyarok” nemzetközi összevetésben nagyon kevés erőfeszítést teszünk az időskori anyagi biztonságunk megalapozásáért. Sőt, a vonatkozó felmérésekből ennek oka is egyértelműen kirajzolódik: a paternalista hagyományok előtt tisztelegve elsősorban az államtól várjuk, hogy garantálja majd számunkra a megélhetést biztosító nyugdíjat.
Az irracionális döntéshozatal eme tankönyvi példája sosem hagy nyugodni. Igyekeztem megtudni, hogy az állami nyugdíjszolgáltatás elégtelenségével kalkuláló taxis – katás vállalkozóként ő talán nem is áll messze a valóságtól – vajon mit tesz azért, hogy ne maradjon bevétel nélkül nyugdíjas éveiben. Netalán vagyont halmoz fel, például egy kiadott lakás formájában? Nagyobbat nem is tévedhettem volna. „Majd dolgozom tovább, mint mindenki más” – hangzott a sommás válasz.
Kövesd a sorozatot, ha szeretnéd megtudni, hogy tényleg problémát okoz-e a csökkenő születésszám, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár néhány évtized múlva, és reálisan mennyi nyugdíjra számíthatsz attól a magyar államtól, akinek befizeted a járulékokat, és akitől cserébe a legtöbben remélik az időskori megélhetés biztosítását!
Lehet nyugiban élni a nyugdíjig?
Ahhoz, hogy a legpesszimistább – és gyakran indokolatlanul borúlátó – hiedelmeket eloszlassuk, érdemes kicsit a mélyére néznünk a folyamatoknak.
Kétségtelen, hogy az állami nyugdíjrendszer kilátásai nem rózsásak, de nem is kell a kardunkba dőlnünk! A legbölcsebb, amit tehetünk, hogy megértjük a releváns gazdasági és demográfiai trendeket, így ezek ismeretében tudatos döntéseket hozhatunk aktív éveink során.
A hírlevélben ennek a problémának a megoldására teszünk kísérletet. Ha most először mélyülsz el igazán a nyugdíjhelyzet szerteágazó kérdéskörében, akkor néhány dologgal mindenképpen tisztában kell lenned. Ezeket az alapvetéseket gyűjtöttük most össze, hogy pár perc alatt képbe kerülj az elengedhetetlen tudnivalókkal.
Mekkora problémát okoz az elöregedés?
A mai magyar nyugdíjrendszer 1947-ben indult útjára, amikor a világháború és a hiperinfláció áldozatául esett korábbi (tőkefedezeti) nyugdíjrendszert muszáj volt lecserélni. Az új megoldás „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer néven vált ismertté: ennek lényege, hogy a nyugdíjakat egyetlen fő forrásból, a mindenkori aktív dolgozók által megtermelt adókból és járulékokból fizetik.
Ez a felosztó-kirovó rendszer mindaddig remekül működik, amíg kellően sokan vannak az aktív korosztály tagjai, és az idősek létszáma viszonylag kevés.
Pontosan ez volt a helyzet a 20. század közepén: akkoriban a 65 év felettiek aránya mindössze 8% volt a teljes társadalmon belül. Ekkor egy időskorúra átlagosan csaknem 9 aktív korú ember jutott!
A baj ott kezdődik, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen elöregedett a társadalmunk. Egyre kevesebb a gyermek és a fiatal, az idősek létszáma pedig gyors ütemben gyarapszik. 2024-ben már a társadalom 21 százaléka idősebb 65 évnél, így ma egy nyugdíjas korúra mindössze 3 aktív jut!
Azt pedig már csak félve tesszük hozzá, hogy a fiatalabbak még ennél is rosszabb forgatókönyvre számíthatnak. 2060-ban, vagyis mire az 1995-ben születettek betöltik a 65 éves kort, már alig 2 aktív korú jut majd egy időskorú magyar lakosra.
Könnyen belátható, hogy ilyen demográfiai folyamatok esetén a nyugdíjrendszer drámai mértékű finanszírozási nehézségekkel fog küzdeni. Erre a problémára utalnak mindazok a szakértők, akik szerint a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható.
Mennyi pénzből élnek ma a nyugdíjasok?
A rövid történelmi és demográfiai kitekintést követően lássuk, milyen anyagi körülmények között élnek a nyugdíjasok a mai Magyarországon!
2024-ben havi 233 000 forint az átlagnyugdíj, miközben a mediánnyugdíj, azaz a középen álló nyugdíjas juttatása mindössze 206 000 forint. Még sötétebb képet fest az a statisztika, hogy tavaly a nyugdíjasok 40 százaléka (majdnem 1 millió fő) a létminimum alatt élt, vagyis havi 160 000 forintnál kevesebb nyugdíjat kapott kézhez.
Égető probléma az is, hogy a nyugdíjak emelkedése nem tudott lépést tartani az utóbbi évek nagy bérnövekedésével, tehát a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete egyre rosszabbodik.
Ezt jelzi, hogy 2014-ben még a nettó átlagbér csaknem 70 százalékát kitette az átlagnyugdíj – mostanra viszont 50 százalék környékére zuhant ez a mutató.
A fentiek alapján egy biztos: muszáj foglalkozni a nyugdíjkérdéssel, mert a felosztó-kirovó nyugdíjkoncepció több sebből vérzik. A „Nyugiban a nyugdíjig” sorozat következő részében bemutatjuk, hogyan számítják majd ki az állami nyugdíjad összegét, és reálisan mekkora nyugdíjra számíthatnak a mai aktívak. Tarts velünk, itt tudsz feliratkozni!