A boszniai szerbek vezetőjét korábban jogerősen egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a boszniai fellebbviteli bíróság, és hat évre a hivatali tevékenységeitől is eltiltotta.
Megérkezett a szövetségi választási bizottsághoz (CIK) Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének fellebbezése, amelyet az ellen nyújtott be, hogy megvonták tőle az elnöki megbízatást.
A bosznia-hercegovinai választási bizottság egy héttel ezelőtt döntött úgy, hogy megfosztja Dodikot a hivatalától. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az ellene meghozott elsőfokú ítéletet, és egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta.
Goran Bubic, a politikus ügyvédje korábban bejelentette: megtámadják a választási bizottság döntését. Az ügyvéd azt is közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést.
A CIK döntését követően a boszniai szövetségi parlamentnek meg kell erősítenie a megbízatás visszavonását, és előrehozott elnökválasztást kell kiírnia.
Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kedden kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést. Azt is bejelentette, népszavazást ír ki, hogy kiderüljön, a boszniai szerbek egyetértenek-e a választási bizottság döntésével. A tervek szerint a referendumon azt fogják kérdezni, hogy el kell-e fogadni a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányának semmibevételét.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt. A politikus mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök balkáni szövetségesének számító boszniai szerb vezető Orbán Viktorral is kiváló viszonyt alakított ki, így amikor arra lehetett számítani, hogy letartóztatják az elmarasztaló ítélet kimondását követően, a Terrorelhárítási Központ (TEK) 78 munkatársa sietett Bosznia-Hercegovinába annak érdekében, hogy kimentsék a szorult helyzetéből. Az akció végül nem sikerült. A VSquare értesülései szerint Dodikot Horvátországon keresztül csempészték volna Magyarországra, ám az amerikai kormány, amely korábban szintén szankciókkal sújtotta Dodikot, kiszivárogtatta a tervet a horvátoknak, akik megüzenték, hogy ha arra kerül a sor, akkor nemcsak Dodikot, de a TEK-eseket is őrizetbe veszik.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
Mekkora felelősség nyomja a sportvezetők és a szülők vállát? Szakértőket kérdeztünk a témában.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.
A hír hallatán Szijjártó Péter felháborodott.
A tűz átterjedt az egyik épület homlokzatára is.
