„A világgal való keserves küzdelmének, a poklokra alászállás” szívszorító dokumentumának nevezte Mészöly Miklós a 38 évet élt Hajnóczy Péternek az előadáséval azonos című, saját élményeken és önmegfigyelésen alapuló kisregényét, amelynek alapján Bagossy Júlia rendező és Zrinyifalvi Eszter dramaturg dolgozott. Elkerülték, hogy a kapcsolatkeresésről, a depresszióról, a függőség okozta kiszolgáltatottságról szóló és a kora Kádár-kor kiúttalanságérzetét sugalló műből búskomor monológ legyen, hanem a komoly tartalom ellenére játékos, szórakoztató produkció.
