Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója: Az idegenforgalomban minden ugyanúgy zajlik, mint a Covid előtt

A Covid-járvány idején egy pillanat alatt leállt a világ és azon belül Magyarország idegenforgalma. Milyen most a helyzet, és milyenek az esélyek?

Optimista vagyok, nagyon jók a kilátások, azt gondolom, folytatódhat az a fejlődési pálya, amit az utóbbi években befutottunk. A koronavírus-járvány pontosan öt évvel ezelőtt kezdődött, akkor teljesen padlóra került az idegenforgalom. Most pedig ott tartunk, hogy még nincsenek ugyan meg a végleges számok, de

úgy néz ki, mindenki azt fogja mondani, hogy a tavalyi év jobb lett, mint a 2019-es „bezzeg esztendő”.

A mi házunk táján is ez látszik: árbevételben és forgalomban – ha foglaltságban nem is – minden idők legmagasabb számait értük el. Nagyon jó év van mögöttünk, és érdekes most elolvasni azokat az öt évvel ezelőtti elemzői véleményeket, amelyek azzal számoltak, hogy a pandémia miatt gyökeresen átalakul az idegenforgalom, és semmi nem lesz olyan, mint régen. Hát most megállapíthatjuk, hogy minden ugyanúgy zajlik, mint a Covid előtt.

Miben erős a magyar idegenforgalom, és miben kellene javulnia?

Az idegenforgalom erősségét látom egyben a szektor gyengeségének is: az elmúlt években a szabadidős turizmus generálta leginkább a keresletet, és ettől a területtől függ a siker is. Ha éppen népszerűek vagyunk a szabadidős turisták körében, akkor jók az eredmények, ha viszont ez valamiért megváltozik vagy egy másik desztináció hirtelen divatba jön, azt igencsak megérezzük.

Nagyon egy lábon állunk, az üzleti turizmuson kellene erősíteni. Ha például Béccsel hasonlítjuk össze Budapestet, akkor azt látjuk, hogy sem az egyéni üzleti idegenforgalomban, sem pedig a konferenciaturizmusban nem érjük utol az osztrák fővárost. Ez annak ellenére igaz, hogy számos rangos eseményt rendeztek Budapesten. Az előrelépéshez az egyéni üzleti szektorban például arra lenne szükség, hogy sok külföldi cég érezze azt, Budapestre kell szerveznie tárgyalásait. Ennek egyik előfeltétele, hogy legyen itt képviseletük, de az sem mindegy, hogy egy multinacionális vállalatnak hol van a regionális központja. Ha Budapesten, akkor értelemszerűen elsősorban ide szervezik a találkozóikat. A nagy konferenciáknál pedig a fizikai adottságok a döntőek.

Több mint harminc éve kezdtem el dolgozni a szektorban, azóta minden évben elhangzik az a panasz, hogy Budapesten nincs nagy befogadóképességű konferencia-központ. Születtek tervek, de még mindig várjuk a megvalósítást. Persze vannak olyan területek, ahol az utóbbi években jól teljesítettünk, például sikerült Budapestre csábítani több rangos nemzetközi sporteseményt. Ezek a szállodák és a turizmusból élő többi ágazat számára is komoly üzleti lehetőséget jelentenek. Hasonlóan fontosak a nagy érdeklődést vonzó koncertek is, és jó jel, hogy idénre is tele van a koncertnaptár húzónevekkel.

Magyarország számára fontos az egészségturizmus is, ott mi a helyzet?

A gyógyvizek hazájának tekintjük magunkat, és az egészségturizmus valóban fontos tényező, de ez inkább a vidéki városokra igaz, Budapestre kevésbé. Ezen a területen az utóbbi években komoly visszaesést tapasztaltunk, hosszú évtizedekig a német ajkú országok (Németország, Svájc és Ausztria) voltak a fő küldő piac. Itt évek óta csökkenést regisztrálunk, de közben megjelentek az orosz és az izraeli vendégek. Az oroszok viszont az utóbbi három évben teljesen kiestek, ez komoly gyomros a gyógyszállóknak. Mindenki – köztük a mi szállodáink is – igyekszik más helyekről, akár belföldről kiváltani a kiesést, de nehéz a pótlás, mert az új vendégek általában csak néhány napra érkeznek: inkább a hosszú hétvégés wellness felé mennek el.

Kovács Balázs, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója

Lakos Gábor

Mennyire gond az, hogy fejnehéz a hazai turizmus, azaz Budapestnek meghatározó szerepe van?

Nem érdemes ezen lamentálni, ez adottság. Egyértelmű, hogy Budapest nemzetközi szinten rendkívül vonzó és gyönyörű város. Aki idejön, az rácsodálkozik, és azt mondja, nem gondolta volna, hogy ilyen szép. Természetesen jó lenne, ha Magyarország többi idegenforgalmi régiója is vetekedne a fővárossal, de nemzetközi szinten Budapestet jegyzik, és talán még a Balatont, aminek az utóbbi időben változik a szerepe, egyre nagyobb arányt képviselnek a nemzetközi/külföldi vendégek. Nyugat-Magyarországon érezhetően megjelentek a csehek, délen pedig a románok, a közelben lévő országokból autóval elérhető desztinációkban jelentős a vendégforgalom.

Nem vagyunk egyedül a fővárosközpontúsággal. Bár nem ismerem pontosan Anglia számait, de megkockáztatom, hogy Londonnak ott is kiemelt a vonzereje, miközben Angliában más olyan városok és látnivalók is vannak, amelyek mágnesként vonzzák a vendégeket. Az viszont magyar sajátosság, hogy a fővárosban nagyon alacsony, tíz százalék körüli a belföldi turisták aránya. Bár az utóbbi években pár százalékos növekedést tapasztaltunk, biztos, hogy Londonban ennél jóval több a brit vendégek részesedése.

Az, hogy jó évet zárt a turizmus, a belföldi vagy a külföldi vendégeknek köszönhető nagyobb mértékben?

Mindkettő fontos, de az elmúlt év sikere inkább a külföldi forgalom növekedésének köszönhető. A belföldinél lassú növekedést vagy stagnálást látunk, a hazai keresletet igencsak megviselte az utóbbi években mért magas infláció. Idén annak ellenére növekedést várunk, hogy ismét változtak a Széchenyi-pihenő- (Szép-) kártya használatának feltételei. Komoly kihívás számunkra, hogy a kártyán lévő összegek felét lakásfelújításra is fel lehet használni. Hasonló izgalom volt a szakmában, amikor e pénzeket élelmiszerre is lehetett költeni, végül mi emiatt mégsem tapasztaltunk visszaesést. Az év közepén látjuk majd pontosabban, hogy mi a helyzet.

Eladtak ikonikus épületeket is, például a Körszállót vagy a Hotel Gellértet. Miért? Ehhez képest hogyan állnak a terjeszkedéssel?

Az utóbbi tíz évben a portfóliónkban lévő szállodák felújítása volt a fókuszban, és úgy gondolom, ez így marad a következő években is. Jellemzően régi épületeink vannak, és néhány esetben olyan elmaradások keletkeztek a korszerűsítésben, amit be kell hoznunk. Idén például a budapesti Héliában fejeződik be a teljes felújítás. Balatonfüreden is van egy komoly beruházásunk az Annabella szállodában, a büki Danubius és a hévízi Ensana Aqua hotel rekonstrukciója is zajlik, vagyis egymás után kerülnek sorra az épületek. Emellett racionalizáltuk is a portfóliót: több, jellemzően vidéki szállónk alulteljesített, és nem is láttuk, hogy javulna a piaci környezet.

Olyanok is akadtak, ahol anyagi lehetőségeink miatt csak évek múlva kerülhetett volna sor a felújításra. Ilyen volt a Hotel Budapest, ismertebb nevén a Körszálló is. Úgy számoltunk, hogy ott leghamarabb 8-10 év múlva lesz alkalmunk a korszerűsítésre, ennyi idő alatt pedig tovább romlott volna az állapota. Mindent összevetve ezért szerintem jó döntés volt az eladása. Nem aktívan kerestünk vevőt, de kedvező ajánlatot kaptunk, amelyet el is fogadtunk, hogy a befolyó pénzből felgyorsítsuk a többi programunkat.

Lakos Gábor

A Gellértnél más szempontok vezettek az eladáshoz: a felújítási projekt nagysága egyértelműen meghaladta a lehetőségeinket. 2019-ben adtuk el, 2017-ben, amikor azt számoltuk, mennyiért lehet felújítani a hotelt, akkor is legalább 50-60 millió eurós összegről beszéltek a szakemberek. Ez annyi lett volna, mint a 2-3 évre szóló cégszintű felújítási büdzsénk, és úgy véltük, nekünk nem érdemes ennyit költeni egyetlen épületre. A másik probléma a fürdő, amelyet továbbra is Budapest üzemeltet, így annak felújítása a főváros, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. kompetenciája. Mi úgy éreztük, nem jó az olyan konstrukció, amelyben csak a szálló újul meg, a fürdő pedig nem, miközben még az üzemeltetés sem hozzánk tartozik.

Mennyi ideig tart egy-egy rekonstrukció, hiszen közben üzemeltetni is kell a szállókat?

Általában télen végezzük ezeket a munkálatokat, a januári–márciusi a legcsendesebb időszak, amikor kevesebb a vendég. Szeretnénk 2-3 téli etappal befejezni egy-egy szállodát. Több hotelnél teljes gépészeti rendszereket is cserélünk, de amikor nem kell a falak mögé menni és csak bútort és szőnyeget cserélünk, az persze jóval rövidebb ideig tart. A nagy, átfogó gépészeti felújításokat 25 évenként, a kisebbeket gyakrabban, 10-15 évente kell elvégezni.

–

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!