Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Amikor a G7 összesítése után kiderült, hogy a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 óta mintegy 950 keretmegállapodást kötött kommunikációs feladatokra 1360 milliárd forint értékben, és ennek a 73 százalékát Balásy Gyula cégei vitték el, valaki nem volt rest, és feljelentést tett az ügyben. Csakhogy a Nemzeti Nyomozó Iroda akkor még elutasította azt, mondván, a médiahír nem tartalmaz adatot arra, hogy ezeket a meghökkentő számokat és arányokat „bűnös magatartás tanúsításával érték el”.
Mintha a nyomozati munka és a bizonyítékok feltárása a sajtó feladata lenne.
És itt lépett közbe az Integritás Hatóság 2024. július 4-én, méghozzá egy óvatlanul a kezébe adott eszköznek a felhasználásával. Kevesekben tudatosult az elmúlt években, hogy az IH – amelynek a felállítását az Európai Unió kényszerítette ki a jogállamiság számonkérésének keretében, kizárólag – olyan pénzmozgásokat, közbeszerzéseket vizsgálhat, amelyeket az állam uniós forrásokból finanszíroz.
Bár még manapság is bőven vannak uniós kifizetések, a kormány az állami beszerzések nagy többségét a magyar költségvetésből állja, és ezeknél bármennyire is ordítana a lopás, az IH önmagában semmit sem tehetne ellene. Kivéve, ha az IH rábukkan egy olyan ügyre, amelyben azt vélelmezi, hogy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasít egy olyan feljelentést, vagy megszüntet egy olyan nyomozást, amelyet a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatban kiemelt bűncselekmény miatt tettek vagy indítottak.
Márpedig egy olyan költségvetési csalás vagy versenyt korlátozó megállapodás, amelynek az értéke minimum több 100 milliárd forintra rúg, kiemelt bűncselekmény. És ezekben az ügyekben már egyáltalán nem érdekes, hogy uniós vagy hazai közpénz volt-e a lopás tárgya, a hatóság felülbírálati indítvánnyal élhet, és ha azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem veszi magára, bírósághoz is fordulhat. Nagyon úgy tűnik, hogy a törvénynek ennél a passzusánál egyszerűen elfelejtették kikötni, hogy az IH csak akkor kérhet felülbírálatot, ha az uniós pénzt érint.
