Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
A bevándorlás kérdése egyre agresszívebb hangokat szólaltat meg mind az európai, mind az amerikai politikai életben. A szigor azonban sokkal kevésbé érinti azokat, akiknek elég vaskos a bankszámlájuk, ők ugyanis pénzükért legális tartózkodási engedélyt – sőt, akár állampolgárságot is – kaphatnak más országokban.
Számos ország kínál ehhez úgynevezett aranyvízumot a külföldieknek. Az árak változóak, egyes vízumokat csak az igen tehetős kérelmezők kaphatnak meg, míg másokért megfizethetőbb árakat szabnak.
Bár az elmúlt években az aranyvízumok többségét elsősorban kínai, orosz és közel-keleti országok polgárai vásárolták, akik az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban terveztek élni, az utóbbi pár hónapban megugrott az amerikai érdeklődők száma is. A La Vida Golden Visa nemzetközi vízumtanácsadó cég szerint közvetlenül Donald Trump győzelmét követően az oldalukon az amerikaiak érdeklődése a külföldi vízumok iránt a 23-szorosára nőtt.
Ugyanakkor az ilyen vízumok megszerzésének feltételei az országok többségében az utóbbi időben folyamatosan szigorodtak. Sok esetben erős ugyanis a gyanú, hogy e programok melegágyai a fehérgalléros bűnözésnek, és táptalajt adnak a korrupciónak, emellett például felhajtják az ingatlanárakat. Elvi okokból is aggályos a rendszer, hiszen fokozzák az egyenlőtlenséget azzal, hogy a gazdagoknak olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyeket másoktól megtagadnak, az állampolgárság és a letelepedés ugyanis olyan alapvető jogok, amelyeket nem szabadna licitre bocsátani.
Mi az az aranyvízum?
A legtöbbször „befektetésen alapuló tartózkodási programként” ismert aranyvízum lehetővé teszi, hogy ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyt kapjanak egy adott országban azok, akik ott szeretnének élni vagy dolgozni. A befektetések közé tartozhat ingatlanvásárlás, cégalapítás vagy adományozás. Egyes esetekben a vásárlónak nem kell teljes munkaidőben az országban tartózkodnia, így a vízumok B tervként is szolgálhatnak.
A programok egy része már évtizedek óta létezik, a kormányok már korábban is hasznos eszköznek tekintették a pénzszerzésre és a külföldi befektetések ösztönzésére. Kanada az 1980-as években indította el befektetői bevándorlási programját, az Egyesült Államokban pedig az EB-5 vízumprogram, amely külföldi befektetők számára biztosít zöld kártyát, 1990-ben indult.
Európában az aranyvízum az adósságválság idején vált népszerűvé, és legtöbb esetben a költségvetési hiány csökkentésére szolgált, így főként azok az országok hirdettek ilyen lehetőséget, ahol a legmélyebb volt a válság. Ezek között szerepelt 2012-től Portugália és Írország, valamint 2013-tól Görögország, Spanyolország és Magyarország.
