Összesen három európai cég szerepel a világ 100 legjobbja között

A BCG Value Creators kutatása alapján a nemzetközi sikerhez négy (plusz egy) tényező kell:

• világos stratégia és hosszú távú tervezés,
• működési kiválóság,
• tehetségvonzás és -megtartás, illetve
• innováció.

Ezek az értékteremtési képességek univerzálisak – egy világos stratégia, mély szakértelem, és egy elkötelezett, agilis csapat bárhol a világon sikeres lehet, de persze nem árt a plusz egy tényező sem: a jó időzítés és a szerencse. Valódi versenyelőnybe olyan vállalkozások kerülhetnek, amelyek képesek túllépni a hazai piacokon és több országban tudnak fenntarthatóan értéket teremteni. Ez nem kis feladat, és túl is mutat egy-egy vállalat erőforrásain:

a sikerhez tudatosan kell fejleszteni a régió versenyképességi forrásait: a sikeres terjeszkedéshez elengedhetetlenül fontos a megbízható és támogató hazai szabályozási és piaci háttér megteremtése is.

Felzárkózás és lendületvesztés

A közép-kelet-európai régió országai (Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Románia és Magyarország) történelmi felzárkózáson mentek át. Az egy főre jutó GDP a régióban 1990-ben mindössze az EU átlag 27 százalékát tette ki, mára pedig már a 45 százalékát – derül ki a BCG és a Világbank elemzéseiből. 2000 és 2024 között a régiós országok – 2015-ös euro árfolyammal számolva, reálértéken évente átlagosan 3,1 százalékos GDP növekedést értek el, ami a két és félszerese az eurózóna növekedési ütemének. A hét vizsgált régiós országba évente átlagosan 55 milliárd euró külföldi tőke áramlott be, ebből 17 milliárd érkezett az Unióból. Éves szinten a terület éves külkereskedelmi többlete 26 milliárd euró volt, az összesített exportvolumen pedig 730 milliárd euróra rúgott.

A régióban az egy órára vetített bérköltség 2005 és 2025 között 330 százalékkal emelkedett – míg ugyanebben az időszakban a termelékenység csak 51 százalékkal nőtt, a munkaképes korú népesség és a munkanélküliségi ráta alapján számított munkaerő tartalék pedig 70 százalékkal csökkent. A munkabér és a foglalkoztatás emelkedése örvendetes, ugyanakkor mára a nagy mennyiségben elérhető és relatíve olcsó munkaerőre alapozó felzárkózás tartalékai kimerültek. Ennek fő oka, hogy lecsökkent a bevonható munkaerőtartalék, és beszűkült az olló a termelékenység és a bérköltség-emelkedés között.