Ki fogja finanszírozni a világ legnagyobb fogyasztói társadalmának túlköltését?

Trump elnök szótárában a „vám” a legszebb szó. A vám, amely csodafegyverként működik, és az USA minden problémáját egy csapásra megoldja. Ömlenek az adóbevételek, tömegesen új, minőségi munkahelyek jönnek létre, eltűnik a kereskedelmi deficit. Mi több, a vámok használhatók nyomásgyakorlási eszközként is, és jól megbüntethetik vele azokat, akik az Egyesült Államokon élősködnek.

A kampányretorika az április 2-i szürreális sajtótájékoztatón csúcsosodott ki, amit heves reakciók követtek. Az amerikai piacok olyat produkáltak, amit jellemzően válságban lévő feltörekvő piacokon szoktunk látni: egyszerre kezdett mélyrepülésre a részvény- és kötvénypiac, illetve gyengült a dollár. A kaotikus kereskedelempolitikai és az adminisztráció egyéb lépései Trump elnök népszerűségét is megtépázták. A drámai bejelentéseket rövid időn belül drámai hátraarc követte: a vámok 90 napra felfüggesztésre kerültek, hogy időt adjanak a fantasztikus dealek tető alá hozására. Kivéve a kínai tarifákat, ahol egy heves számháborút követően 145 százalékos és 125 százalékos szinten álltak meg a vámtételek.

Néhány héttel azt követően, hogy az amerikai alelnök, J. D. Vance szó szerint leparasztozta a kínai munkásokat, Scott Bessent pénzügyminiszter már baráti, konstruktív, gyümölcsöző tárgyalásokról beszélt, miután az elmúlt hétvégén Kínával is megállapodott az amerikai delegáció egy új kereskedelempolitikai keretről. Az USA-ba irányuló kínai export átmenetileg (néhány kivételtől eltekintve) 30 százalékos, míg a Kínába irányuló amerikai export 10 százalékos vámtétellel szembesül.

Nyilván nem tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött pontosan mennyire voltak barátiak a megbeszélések. Élhetünk a gyanúval, hogy a kínai delegáció azért udvariasan felhívta az amerikai partnerek figyelmét arra, hogy nekik is vannak ám a kezükben eszközök, amivel oda tudnak hatni, ahol a legjobban fáj. Ezekből néhányat, mint például a ritka földfémek exporttilalmát az adok-kapok alatt már fel is villantottak, de a pénzügyi atombomba, az amerikaiállampapír-vásárlások visszafogása is szóba kerülhetett.