Die Welt
A rombolás dinamikáját tekintve döbbenetes párhuzamot lát napjaink és az 1930-as évek között a francia lap elemzője, Nicolas Baverez, jóllehet elismeri: a két világ ég és föld. De most is feljövőben vannak autoriter rezsimek, felszabdalódik a világ, ismét vannak háborúk. Ez pedig a demokrácia súlyos válságához vezet: egyrészt külső erők fenyegetik, másrészt értékei devalválódnak, lejáratódnak az intézmények és épül le a középréteg, a fő támasz.
Annak idején a szabad nemzetek képtelenek voltak dűlőre jutni abban, miként viszonyuljanak a totalitárius, illetve tekintélyuralmi rendszerekhez. Ez azután kedvezett az autoriter internacionálé kialakulásának, lásd Francót Spanyolországban, Horthy Miklóst Magyarországon, Pilsudskit Lengyelországban. Az érintett országok közös jellemzője volt az adott párt hatalmi monopóliuma, az államideológia, a gazdaság és a társadalom központi ellenőrzése, továbbá a tömeges terror és a hódító háború.
Jelenleg ugyanilyen folyamatok figyelhetőek meg és ez nagy veszélybe sodorja a szabadságot. Az ártalmas spirált Donald Trump amerikai elnök indította be, a vámok ma kétszer olyan magasak, mint csaknem 100 évvel ezelőtt. Esik a növekedés, ellenben nő az infláció.
Ezzel párhuzamosan fokozódik a demokrácia válsága. Belülről a populizmus veszélyezteti, egyre több helyen tekintélyelvűségbe billen át. Lásd a Trump-féle illiberalizmust. Felbukkannak birodalmi befolyási övezetek, tagadják a nemzetek szuverenitását, bagatellizálják az emberi jogokat.
Oroszország fejre állította a 21. század történelmét. Lehetetlenné vált a béke, kicsúszott az ellenőrzés alól az erőszak. Szétesik a világ, mert az USA destabilizálja az érintett szövetségeket, továbbá Európa és Ázsia demokratikus része ki van szolgáltatva Kína, Oroszország, Törökország és Irán birodalmi törekvéseinek.
Ám még nincs veszve a demokrácia. De ahhoz újra ki kell találnia magát és fel kell fegyverkeznie, katonailag, de még inkább politikailag, intellektuálisan és erkölcsileg.