Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Váltakozik idő és tér, mesterien kevert valóság és képzelet, utópia és történelem Mario Vargas Llosa utolsó regényében. Az irodalomtól és az élettől a Csendes forradalommal elköszönt író a kötet szövevényes cselekményét ismét szülőhazájába, Peruba helyezte.
Egész életemet az irodalomnak szenteltem, teljesen átadtam magam neki, a szenvedélyem volt, a fegyelmező eszközöm, az elhivatottságom, a szórakozásom – vallotta magáról 2023-ban, utolsó regénye megjelenésekor Mario Vargas Llosa. Az idén áprilisban, 89 évesen elhunyt Nobel-díjas perui író minap a Helikon kiadásában Csendes forradalom címmel magyarul is napvilágot látott huszadik regénye amolyan lezárása az életművének. És egyúttal lezárása a világirodalom egyik legfényesebb korszakának, az 1960-as években indult latin-amerikai boomnak, amelynek utolsó képviselőjeként emlegetik, olyan írónagyságok-elődök társaságában, mint Carlos Fuentes, Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Juan Rulfo vagy barátja, Gabriel García Márquez.
Vargas Llosa 2020 óta tudta, hogy halálos rákbeteg, de titkolta a kórt, elfogadta a halált, és a kötet utolsó oldalán lényegében el is búcsúzik az élettől, az irodalmi világtól és az olvasóktól. Miként korábbi, főként történelmi témájú könyveinél tette, túl a 80. évén is elutazott a regény színhelyére – ezúttal az észak-perui Puerto Etén környékére –, ahol könyvtárakat keresett fel, levéltárakban kutakodott, szakértőkkel konzultált.
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Pannonhalmán mondta el augusztus 20-i ünnepi beszédét a Tisza Párt elnöke.
Kína és Oroszország is részt venne a kidolgozásban, dobta fel az orosz külügyminiszter.
A rendőrség ugyanakkor nem akarja elárulni, hogy milyen bűncselekmény gyanújával indítottak eljárást.