Economist: Benjamin Netanjahu a rossz ember a rossz helyen
 

Economist: Benjamin Netanjahu a rossz ember a rossz helyen

Katasztrófa bontakozik ki Gázában, ezért Izraelnek engedményeket kell tennie, ez a Financial Times szerkesztőségi véleménye. Az amerikai külügyminiszter vendégkommentárban sürgeti a Kongresszust a háború közel-keleti háború miatt készült pénzügyi csomag elfogadására. A tétova Egyesült Államok elveszti az ellenőrzést a világrend felett, az antiszemitizmus mérgezi Amerikát, kemény idők várnak az Unió magállamaira Magyarország, Szlovákia és Ausztria miatt - válogatás világlapok írásaiból.

hvg360 hvg360

Gideon Rachman: Nagyobb háború fenyeget a Közép-Keleten
 

Gideon Rachman: Nagyobb háború fenyeget a Közép-Keleten

A Financial Times vezető külpolitikai elemzője úgy látja, hogy a történelem könnyen megismételheti önmagát, mert akárcsak az I. világháború előtt, most is jelentős a veszély, hogy villámgyorsan kiszélesedik a válság, bármennyire is el akarják azt a vezetők hárítani. 1914-ben alig pár hét alatt az összes jelentős hatalom nyakig volt benne.

hvg360 hvg360


Ligeti Zoltán fizikus: Ha otthon maradok, a közelébe sem érek szakmailag annak, ahol most tartok
 

Ligeti Zoltán fizikus: Ha otthon maradok, a közelébe sem érek szakmailag annak, ahol most tartok

A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?

Windisch Judit Windisch Judit


Van francia–magyar közös érdek, de Orbán brüsszelezése és a jogállam hiánya nagyon nem tetszik Macronnak
 

Van francia–magyar közös érdek, de Orbán brüsszelezése és a jogállam hiánya nagyon nem tetszik Macronnak

Emmanuel Macron francia elnök eléggé határozottan üzent múlt héten Orbán Viktornak a brüsszelezés, illetve az oroszokkal fenntartott átláthatatlan kapcsolatok miatt, ez azonban csak a felszín. A magyar és a francia vezető sok területen számíthat egymásra, kapcsolatuk érdekalapú, amibe néha belefér egy-két kiszólás. Ami francia részről nem fér bele, az az EU egységének bomlasztása. De nem szabad megfeledkezni a pénzről sem: Franciaország is azon a véleményen van, hogy a jogállamisági gondok miatt Magyarország egyelőre nem kaphat uniós forrásokat.


Egyre több tényező mutat arra, hogy nő az eszkaláció veszélye a Közel-Keleten
 

Egyre több tényező mutat arra, hogy nő az eszkaláció veszélye a Közel-Keleten

Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.

Dezső András Dezső András






Állítólag nem lesznek többé kartonpapírízűek a növényi sajtok
 

Állítólag nem lesznek többé kartonpapírízűek a növényi sajtok

Amilyen furcsa kifejezés a „növényi sajt”, a legtöbbször pont olyan íze is van a készítménynek. Ezen sokan változtatnának, de a Koppenhágai Egyetem tudósai tettek is érte: nem tejalapú sajtalternatíváikról állítják, ízükben és textúrájukban is sokkal közelebb állnak a valódi sajthoz, mint a jelenleg kapható termékek.

HVG HVG






Nem fog a kormány fejadagokat osztani kenyérből, de lehet, hogy valakik jól járnak, ha készülnek a válságra
 

Nem fog a kormány fejadagokat osztani kenyérből, de lehet, hogy valakik jól járnak, ha készülnek a válságra

Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.