Az Orbán Viktor által gründolt Patrióták Európáért pártszövetség tagjai közül az osztrák Szabadságpártnak és az olasz Ligának is volt „a barátságot erősítő” megállapodása az Egységes Oroszországgal, de már elhatárolódtak attól. A kínai, mongol, laoszi és észak-koreai szövetségesek még kitartanak Putyin pártja mellett.
Szimbolikus harcok terepe lett Imane Helif olimpiai indulása, holott esete rendkívül összetett. A tesztoszteronteszten megbukott sportoló körüli vitához kellett, hogy a szakági szövetség összevesszen a NOB-bal, és hogy a NOB szabályai tehetetlenek legyenek az interszexuálisok komplikált helyzetével. Az egész drámának pedig akaratlanul Hámori Luca is szereplője lett, aki Helif következő ellenfele.
Az augusztus 8-án kezdődő rendezvényen idén is a jazz szinte minden stílusa képviselteti magát a táncolható swingtől a fúziós műfajokig. A zene befogadását pedig válogatott borok segítik.
Elkerülhetetlenné vált, hogy bűnözőket ártatlanokra cseréljenek ki, de a két oldalt messze nem lehet egy lapon említeni – írja a The Washington Post vezércikke.
A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.
Egyre egyértelműbbek az ukrán társadalom kimerültségére utaló jelek. Ennek ellenére a többség kitart, és elutasítja a területvesztéssel egyenlő orosz békekezdeményezéseket.
Az ellenzékhez húzó államfő gúzsba köti a lengyel kormánykoalíciót, amely a helyzetét maga is nehezíti, mert a három szövetséges között repedések keletkeztek, amit az abortusz kérdése hozott a felszínre.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hidegrázást kapok a személyi kultusztól és a rajongástól, mert ezek alapvetően demokráciaellenes viselkedések és legtöbbször alávaló szándékot takarnak – írja a Dobrev Klárát ért kritikák és mentegetőzések kapcsán Papp Réka Kinga.
A tihanyi cukrászda negyvenezres számlájától Orbán Ráhel belföldieknek szánt balatoni turizmusáig: a kormány melléfogásai is kellettek, hogy egyre többen szoruljanak ki a nyaralásból a magyar tengernél. Lepres L. Krisztina és Szabó Yvette cikke.
Demográfiai lejtmenetben a magyarországi és a határon túli magyarság. Orbán Viktor Tusnádfürdőn újabb családtámogatásokat jelentett be, ám kérdés, hogy a folyamat ezekkel megállítható-e.
A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.
A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.
Akinek több pénze van, az ritkábban kerül sürgősségi osztályra szerhasználati és egyéb problémák miatt – mutattak rá egy érdekes összefüggésre amerikai szakemberek.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.