„Az csak egy adat, hogy telt ház van.” Egyre kevesebbeké a balatoni nyár

8 perc

2024.08.02. 07:00

2024.08.02. 08:50

A tihanyi cukrászda negyvenezres számlájától Orbán Ráhel belföldieknek szánt balatoni turizmusáig: a kormány melléfogásai is kellettek, hogy egyre többen szoruljanak ki a nyaralásból a magyar tengernél. Lepres L. Krisztina és Szabó Yvette cikke.

Statisztikusokat megszégyenítő pontossággal mutatja meg a balatonboglári mosoda, hogyan teljesítenek a szálláshelyek. „Dübörög a Balaton, rengeteg ember van” – mondja július egyik utolsó napján a helyi turizmus ismert szakembere, Tóth Balázs, aki a mosoda mellett a szállásadásban, a vendéglátásban, a hajózásban is érdekelt, korábban pedig a Balatoni Kör alelnöke is volt. „Nem feltétlenül kell hinni annak, aki panaszkodik, az egyszerűbb strandbüfé főztjétől a gourmet kínálatáig mindenre van vevő” – állítja.

Panaszkodni az alig 50 kilométerre fekvő zalacsányi vadászcsárda tulajdonosa, Nagy Zoltán sem szándékozik, de ő bizony úgy látja, hogy a vendéglátásban visszatükröződik a társadalmi jólét csökkenése, és szerinte látszik, hogy a nyolcéves konjunktúra után megszűntek az uniós támogatások, lelassult a gazdaság. Ha 12 hónapos időtávon nézzük az adatokat, kevesebb balatoni szolgáltatásra van vevő, mint korábban – állítja.

Az ellentmondásra maga Tóth Balázs adja meg a választ: míg régebben magától értetődő volt a heti turnus, vagyis az emberek el tudtak menni egy hét-nyolc napos, de minimum három éjszakás balatoni nyaralásra, addig manapság keddenként még nem látszik a hétvégi foglaltság, és a vendégek gyakran csak egy-két éjszakára maradnak. Vagyis sokan mennek a Balatonra – akár országbérlettel, naponta ingázva –, de csak rövid időt töltenek ott, és keveset fogyasztanak. Ahogy Nagy Zoltán fogalmaz: megint több a hűtőtáska a strandokon.

A folyamat nem meglepő. Amikor az Orbán-kormány a 2010-es évek második felében belefogott a turizmus átalakításába, a régi motorosok inkább a rombolást, mint a koncepciózus építkezést látták az új irányzatban. Idehaza kiiktatták a regionális szinteket, amit csak lehetett, az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) központjához vontak, amelynek legfőbb tevékenysége az állami támogatások irányított szétosztása volt. Ennek lett a következménye, hogy alig 2-3 év alatt kiszórták azt a 300 milliárd forintot, amelyet az elvileg 2030-ig tartó Kisfaludy turisztikai fejlesztési programra szántak, és ebből az összegből a pályázók mindössze fél százaléka kapott meg 205 milliárdot. Az ő versenyelőnyük behozhatatlan a többi piaci szereplő számára – hívták fel a HVG figyelmét a konkurens vállalkozások, miközben a Balaton turisztikai fejlesztésének koncepciója ebben ki is merült.