A lezseren magabiztos Orbán és az erőltetetten optimista Márki-Zay csapott össze március 15-én
 

A lezseren magabiztos Orbán és az erőltetetten optimista Márki-Zay csapott össze március 15-én

Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelem esetére most nem fenyegette meg az ellenzéket, minden eddiginél magasabbra emelte viszont a választás tétjét. A leegyszerűsítő - és torzított - üzenet úgy szólt, ők vannak a béke, az ellenzék a háború oldalán. Márki-Zay Péter a csodában bízik, azzal viszont egyet bevitt Orbánnak, hogy mellé állt a színpadra Donald Tusk, miközben a Fidesz nem tudott felmutatni lengyel "testvéreket." Nekik más dolguk volt.

Windisch Judit - Nagy Iván László Windisch Judit - Nagy Iván László

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje
 

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.

Révész Sándor Révész Sándor


Ziemowit Szczerek író: Orbán Viktor egy gigászi tank, Gyurcsány Ferenc sármos széltoló
 

Ziemowit Szczerek író: Orbán Viktor egy gigászi tank, Gyurcsány Ferenc sármos széltoló

A Via Carpatia lengyel szerzője nem a Békemenet lengyel légiójával járt Magyarországon. Interjúnkban elmondja, sok kis utat tett meg egy olyan országban, ahol a hegemónia visszaállításáról álmodoznak, ehhez régi-új szövetségeseket keresnek, és a jelek szerint találnak is. Bejön neki Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktorról pedig azt mondja, veszélyes játékot űz, de hatékony. Interjú.


Tóta W.: Az utolsó ünnepély
 

Tóta W.: Az utolsó ünnepély

Legyen ez az utolsó március 15-e! Felejtsük el ezt a tévutat, és mondjuk ki bátran: Magyarországnak ebből a háborúból ki kellett volna maradnia! Ünnepeljük helyette április negyedikét, amikor orosz barátaink érvényesítették jogos biztonsági érdekei­ket, és megmutatták a magyaroknak, hol lakik az Úristen. Vélemény.


Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?
 

Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.



Ungváry Krisztián: Arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát
 

Ungváry Krisztián: Arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát

Pusztító lett volna az uniós válasz, ha Orbán Viktor egyedüliként nem szavazta volna meg az Oroszország elleni szankciókat - mondta a hvg360-nak Ungváry Krisztián történész, aki szerint Putyin nem számított ilyen egységes fellépésre. Ungváry szerint az agresszor kezében vannak még kártyák, arra számít, hogy orosz érdekből nő a széthúzás. Meddig tarthat a háború? Mi jön azután, ha az orosz hadsereg elhagyja Ukrajnát? Interjú.

Windisch Judit Windisch Judit

Konok Péter: A stratégiai nyugalomtól a taktikai pánikig
 

Konok Péter: A stratégiai nyugalomtól a taktikai pánikig

Az ukrajnai áldozatok (bármely oldalon) nem a „szabadságukért” szenvednek és halnak meg, hanem egy politikai játéktéren, ahol ők az áldozatok szerepét kapták. A hősiesség-narratíva a háború brutális valóságára és rendszerszintű természetére húzott csillogó csomagolópapír. Jó háború nincs. Vélemény.

Konok Péter Konok Péter









„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből
 

„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből

"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.

Kelemen Elemér Kelemen Elemér