IDEA-programigazgató: Orbánt 180 fokos fordulatra kényszerítette a háború
Sam van der Staak szerint sok kelet-európai országban a polgári szabadságjogok ma ott tartanak, mint az EU-csatlakozáskor.
Sam van der Staak szerint sok kelet-európai országban a polgári szabadságjogok ma ott tartanak, mint az EU-csatlakozáskor.
Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelem esetére most nem fenyegette meg az ellenzéket, minden eddiginél magasabbra emelte viszont a választás tétjét. A leegyszerűsítő - és torzított - üzenet úgy szólt, ők vannak a béke, az ellenzék a háború oldalán. Márki-Zay Péter a csodában bízik, azzal viszont egyet bevitt Orbánnak, hogy mellé állt a színpadra Donald Tusk, miközben a Fidesz nem tudott felmutatni lengyel "testvéreket." Nekik más dolguk volt.
Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.
A diákok és szülők néhol még lelkesebbek is a pedagógusok március 16-ára tervezett sztrájkjával kapcsolatban, mint maguk az érintettek, és nem azért, mert „addig sem kell tanulni”.
A Via Carpatia lengyel szerzője nem a Békemenet lengyel légiójával járt Magyarországon. Interjúnkban elmondja, sok kis utat tett meg egy olyan országban, ahol a hegemónia visszaállításáról álmodoznak, ehhez régi-új szövetségeseket keresnek, és a jelek szerint találnak is. Bejön neki Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktorról pedig azt mondja, veszélyes játékot űz, de hatékony. Interjú.
Legyen ez az utolsó március 15-e! Felejtsük el ezt a tévutat, és mondjuk ki bátran: Magyarországnak ebből a háborúból ki kellett volna maradnia! Ünnepeljük helyette április negyedikét, amikor orosz barátaink érvényesítették jogos biztonsági érdekeiket, és megmutatták a magyaroknak, hol lakik az Úristen. Vélemény.
Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.
Mi történik, ha egyszer csak elhalványul a szolidaritás - veti fel Slawomir Sierakowski, a lengyel Krytyka Polityczna mozgalom vezetője, aki a napokban Kijevben az ukrán elnök közvetlen munkatársaival egyeztetett.
Pusztító lett volna az uniós válasz, ha Orbán Viktor egyedüliként nem szavazta volna meg az Oroszország elleni szankciókat - mondta a hvg360-nak Ungváry Krisztián történész, aki szerint Putyin nem számított ilyen egységes fellépésre. Ungváry szerint az agresszor kezében vannak még kártyák, arra számít, hogy orosz érdekből nő a széthúzás. Meddig tarthat a háború? Mi jön azután, ha az orosz hadsereg elhagyja Ukrajnát? Interjú.
Az ukrajnai áldozatok (bármely oldalon) nem a „szabadságukért” szenvednek és halnak meg, hanem egy politikai játéktéren, ahol ők az áldozatok szerepét kapták. A hősiesség-narratíva a háború brutális valóságára és rendszerszintű természetére húzott csillogó csomagolópapír. Jó háború nincs. Vélemény.
Megbízhatóságban és marketingben jobb volt a vetélytársainál, és még szerencsésebb is a Volkswagen emblematikus kisautója, a Bogár. Bár már 50 évvel ezelőtt megelőzte gyártásban a Ford T-modellt, nem mindenben okult annak hibáiból.
Kenneth Branagh a szülőhelyére emlékezik a Baftán díjazott és Oscar-jelölt filmjével, a Belfasttal, amelyben felidézi azt is, hogyan kezdődtek Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok között a harcok.
Kiállítással, rövidfilmmel, beszélgetéssorozattal és tanulmánykötettel emlékeznek Nemes Nagy Ágnesre születésének 100. évfordulóján.
Néhány nap alatt öles lépéseket tett Oroszország az autoriter államból a diktatúrába vezető úton. Putyinék felszámolták a maradék sajtószabadságot, ezerszámra veszik őrizetbe az ukrajnai háború ellen tiltakozókat, és mindenkiben potenciális ellenséget látnak.
Az amerikai lap elemzése szerint Joe Biden elnök és a NATO bölcsen teszi, ha felkészül arra, hogy akár szintet is léphet a háború.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó egykori oligarcha, Mihail Hodorkovszkij szerint az egyik legfontosabb kérdés az, Vlagyimir Putyin képes lesz-e elhitetni az orosz lakossággal, hogy ez egy sikeres hadjárat.
Nagyot üthet az orosz agresszió még a pesti tőzsde legnagyobb szereplőin is, korábban triviális üzleti folyamatok válnak bizonytalanná az ukrajnai konfliktus miatt.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: gyilkosság, kútpánik, pénzzavar, alelnöknő, légtérsértők.
"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.
A francia mozi termékeny, megosztó és ünnepelt rendezője, Francois Ozon, valamint Gérard Depardieu új filmje is műsorra kerül a 12. Frankofón Filmnapokon.