Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.
Azért van chiphiány, mert mindet beadták az oltásokkal? Érdemes esőben várni egy halottat, aki bejelenti, hogy mégis Donald Trump az elnök? Milyenek az „ablaktagadó” madarak? És miért fontos, hogy Orbán Viktor tud-e németül? Litkai Gergely, Ceglédi Zoltán és Kovács András Péter nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem úgy, ahogy van, rendet vág az összeesküvés-elméletek dzsungelében.
A műfaj egyik lengyelországi alapító atyja a múlt héten hunyt el, 82 éves korában.
Az egyetemi-főiskolai felvételihez nem feltétlenül kell nyelvvizsga, a diplomához viszont legalább egy bőrkötéses bizonyítványra van szükség. Hány pontot ér a nyelvtudás, és milyen vizsgát érdemes tenni, ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Harmadszori nekifutásra lett a német kereszténydemokrata CDU elnöke Friedrich Merz, akit 2002-ben Angela Merkel állított félre a párt élére vezető úton. Segített, hogy mostanra elfogytak az ellenjelöltek.
Az egyik oldalon a szakmailag felkészületlen, politikailag mélyen elkötelezett Novák Katalin. A másikon a késlekedő ellenzék, amely egyebek közt nem használta ki az államfő jelölése nyújtotta kampány lehetőségeit, s melyben a Jobbik lett a királycsináló. Ezt nevezik köztársaságielnök-választásnak Magyarországon. Mindkét oldal azt hozza, ami a lényege. Vélemény.
A szuperbank végső tulajdonosait magántőkealapok rejtik, de Mészáros Lőrincet nem lehet nem észrevenni a háttérben.
A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni.
A Magyarországon élő autóversenyző, Hanóch Nísszání cégcsoportja Miss Balaton szépségkirálynő-választásra is készül.
Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.
Orbán Viktor egy olyan világot vázolt fel a Fidesz kemény magjának a kampánynyitón, amelyben bármi megtörténhet – leszámítva az ellenzék győzelmét. Az Európai Uniót két tömbként képzeli el, az egyik központja Magyarország lenne, ő maga pedig következő ciklusát már világpolitikai tényezőként szeretné tölteni.
A konzervatív brit lap vezércikke úgy látja az Európai Bíróság nagy-nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ítélete nyomán, hogy Magyarország és Lengyelország a rendszerváltás után a szabadság élcsapataként indult, de azután ez valahogy a levegőben maradt.
Az észt hírszerzés szerint korlátozott katonai akcióra készülhet Oroszország. A hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Mégis megnyitják a magyar piacot az online sportfogadás magánszolgáltatói előtt. A kormány az Európai Unióhoz már be is nyújtotta a törvénytervezetet, amely formailag megfelelhet a brüsszeli elvárásoknak, gyakorlatilag azonban a Habony–Garancsi-kör további térnyerését alapozza meg.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 barátok, kollégák, társak, tanárok emlékezései és rengeteg archív felvétel segítségével.
A kormány szerint a száguldó gazdaság lehetővé teszi a választás elé időzített pénzszórást, ám a köznapi tapasztalat ennek ellentmond. A megugró jövedelmeket megcsapolja az infláció, amely a hivatalos adatnál magasabbnak érződik.
Vlagyimir Putyin nem a NATO-tól fél, pláne nem nyugati támadástól. Attól sokkal inkább, hogy kiderül: élhet egy rokon, sőt saját állítása szerint vele egylényegű nép kultúrállamban. Vélemény.
A közös határ térségében összevont orosz haderő még nem indult el Ukrajna felé, sőt Moszkva újabb csapatokat von vissza, a Nyugat hajlandó tárgyalni, de még nem hiszi, hogy nem következhet be a legrosszabb.
Nem örülünk, hogy egy euró nagyjából 360 forintba kerül, tudjuk, hogy a brit font szinte mindig a legdrágább deviza, és az sem meglepetés, hogy a világ erős gazdaságai közül a japánok pénze az, aminek az ára nem több száz forint, hanem csak 2-3. De hogy jöttek ki ezek az árfolyamok? Mi volt az alap, a kiindulópont, amikor egy pénznem értékét meghatározták? És hogyan számolnak most, amikor valahol a világon új pénzt vezetnek be?
A német hadsereg volt főfelügyelője szerint Putyin pontosan kiszámolta, mit is hoz neki a tegnap bejelentett csapatvisszavonás, így a sakkhúzással bizonyítani akarja, hogy melléfogtak az amerikaiak, amikor korábban azt közölték, hogy ma indul az invázió. Harald Kujat, aki dolgozott a NATO Katonai Bizottságának vezetőjeként is, a Focus című hetilapnak elmondta, hogy alaptalanok a félelmek, mert Oroszország csupán blöfföl.
