Vége a hagyományos egyetemi előadásoknak?
Mi történik, ha felcseréljük az egyetemi előadások és az otthoni felkészülés szerepét? Két középiskolai kémiatanár különleges módszert dolgozott ki, amelyet ma már világszerte sikerrel használnak, és amely az e-learning eszköztárára is épít.
Mi lenne, ha egy-egy kihagyott előadásról nem kellene kölcsönkérni a jegyzeteket a csoporttársaktól, hanem vissza lehetne nézni az órákat valamelyik videómegosztó oldalon, akárcsak a kedvenc sorozatunk következő részét? Két amerikai kémiatanár – gondolva a hiányzó diákokra – videókamerával felvette az órákat, majd azokat közzé is tette a YouTube-on. Akkora sikert arattak, hogy nemcsak a hiányzó tanulók, hanem más iskolák diákjai is profitáltak a kezdeményezésből. Így hozta létre Jonathan Bergmann és Aaron Sams a tükrözött osztályterem módszerét.
A módszer folyamatosan alakult: a diákok házi feladatnak azt kapták, hogy nézzék meg a videókat, az órákon pedig a videón látottakra építve interaktív munka folyt, így mélyítették el a középiskolások tudását. Vagyis „felcserélték” a hagyományos tanórai és otthoni munkát: az osztályterembe került a feladatmegoldás, otthonra pedig a tanári „előadás”.
Nem csak a középiskolákban működik
Bár a fordított osztályterem módszere egy középiskolából indult, korán kiderült, hogy az egyetemeken is hatékonyan lehet alkalmazni. Amerikai kutatók szerint a hallgatók ugyanis túlságosan passzívak az egyetemi-főiskolai kurzusokon: a klasszikus, 90 perces előadásokon csak figyelnek és jegyzetelnek, otthon pedig a gyakorlatban alkalmazzák az előadásokon megszerzett tudást. De mi történik, ha azzal szembesülnek, hogy nem sikerült megérteni a tananyagot?
A tükrözött osztályterem módszere pont ebben segít: mivel az előadásokat mindenki otthon nézi meg, az egyetemi órákon feltehetik a kérdéseiket, az oktató pedig nem csupán előadói szerepet tölt be, hanem tényleg segítő, aki a hallgatókkal együtt aktívan, különféle feladatokkal tudja feldolgozni az anyagot.
„Az elmúlt években a hibrid tanulási formák közül a tükrözött osztályterem tanulásszervezési eljárás bizonyult az egyik legsikeresebbnek, legnépszerűbbnek” – írják a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, akik egyébként az országban az elsők között próbálták ki ezt a módszert.
Konzultáció Skype-on és Facebookon
A Corvinus közgazdaság-tudományi alapismeretek 300 fős kurzusának hallgatói jelentkezhettek, hogy kipróbálják a tükrözött osztályterem módszerét. Hetente 3-4 rövid videót kellett megnézniük a tananyaghoz kapcsolódva, amit aztán egy tesztjellegű feladatsor megoldásával kellett zárniuk. Ezt az otthoni felkészülést skype-os konzultációkkal egészíthették ki. Az otthoni, elméleti tanulást aztán interaktív egyetemi órák követték.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógushallgatók próbálhatták ki az új módszert. Az előzőhöz hasonló volt a forgatókönyv: az elméleti alapokat közvetítő videókat otthon nézték meg, ezt egy online teszt követte, az egyetemen pedig interaktív órákat tartottak. A mindennapi csoportkommunikáció a Facebookon zajlott.
Jobb, mint a hagyományos módszer?
A Corvinuson a hagyományos kurzusokon elért átlagokhoz képest jobb eredmény született a módszert alkalmazó kurzuson, és a hallgatók többsége is pozitívan értékelte a módszert. A tananyag feldolgozása így sokkal mélyebb tudást eredményezett, a hallgatók aktívan részt tudnak venni az órán. Hasonlóképpen alakultak a tapasztalatok az ELTE-n is, azonban a hallgatók számára – akárcsak a Corvinuson – az interaktív órán nehezebb volt, hogy időre kellett teljesíteni, és jóval nagyobb odafigyelést, szorgalmat kívánt a részvétel.
Az Eduline online tanfolyamai között számos egyetemi zh- és vizsgafelkészítőt is talál.
Az oldalon elhelyezett tartalom az Eduline megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
