A vas a szervezetünk egyik alapköve, ami döntő szerepet játszik az egészségünk fenntartásában: támogatja az anyagcserét, a növekedést és a normális sejtműködést. De vajon mindenkinek ugyanannyi vasra van szüksége? Távolról sem! Lássuk, milyen tényezőktől függ, mennyit kell bevinnünk belőle.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely döntő szerepet játszik a szervezetben, beleértve a vörösvértestek képződését is, amelyek oxigént szállítanak a test különböző részeibe. Sokan azonban nem észlelik időben a vashiányt, mivel a tünetek enyhék, de akár észrevétlenek is maradhatnak, miközben a szervezet vasraktárai kimerülőben vannak.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Számtalan tünet, jel, furcsa érzés vagy diagnosztizált betegség üzenhet valamilyen formában arról, hogy vashiányunk van. Összegyűjtöttük, mikor kell komolyan venni a szervezetünk reakcióit, de szerencsére a legtöbb esetben könnyen orvosolható a baj.
Némi túlzással, de kijelenthető, hogy ahány ember, annyiféle napi vasszükséglet. Hiszen mindannyian egyedi, megismételhetetlen létezők vagyunk, más-más vérképpel, azon belül vasigénnyel. Ezért meg kell ismernünk magunkat ebből a szempontból is, hogy a csak ránk jellemző vasszint megfelelően támogasson minket a mindennapokban.
Szép dolog vért adni embertársaink érdekében, de vajon adhat-e vért, aki volt már vashiányos? Nem lesz-e újra vashiányos a véradástól? Egyáltalán ki adhat vért? Számtalan érdekes kérdés, amelyekre itt vannak a válaszok.
A vas mint esszenciális ásványi anyag döntő szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Különösen a hemoglobin, a vörösvértestekben lévő oxigénszállító fehérje előállításában segít. Bár számos élelmiszerben megtalálható, egyeseknek további pótlásra lehet szükségük a napi szükségleteik kielégítéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan érdemes szedni a vaspótló készítményeket.
Tanév elején, iskolakezdéskor ne csodálkozzunk, ha a gyerekek fáradtak és nyűgösek – tisztelet a kivételnek –, reggelente alig akarnak felkelni. Nem is beszélve a kiskamaszokról és tinédzserekről, akiknek még nehezebb a nyáron eltolódott biológiai órájukat visszaállítani a becsöngetésre. Egy ideig ez valóban természetes, de mikor kezdjünk el aggódni, hogy valami mégsincs rendben a lurkóval?
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag: alapvető szerepet játszik a hemoglobin termelésében, amely oxigént szállít a szövetekbe, hogy a sejtjeink energiát termelhessenek. A vasbevitel kézenfekvő módja az egészséges és kiegyensúlyozott étrend, amely vasban gazdag ételeket tartalmaz. Emellett azonban lényeges odafigyelni arra, mi számít ideális vasbevitelnek a saját szervezetünk számára.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint másfél milliárd ember, vagyis a világ népességének 24,8 százaléka (minden harmadik személy) vashiányos. További adatok azt mutatják, hogy Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, valamint a gyerekek közel fele is vashiányos. A betegség nőknél különösen gyakori, a vashiányos vérszegénységben szenvedők 75-80 százaléka közülük kerül ki.
Hiába élünk tudatosan és hiába figyelünk az egészségünkre, néhány életmódbeli változtatás, az egyoldalú táplálkozás – például a vörös húsok elhagyása vagy egy szigorú diéta – miatt gyorsan kialakulhat a vashiányos állapot. Ha szeretnénk megelőzni a bajt, már számos vaskészítmény áll a rendelkezésünkre, de jó, ha tudjuk: a vaspótlók több-kevesebb mellékhatást is okozhatnak, így érdemes körültekintően kiválasztani azt a készítményt, amely jelentősebb kellemetlenségek és a túladagolás kockázata nélkül segíthet feltölteni szervezetünk vasraktárait.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Nem tartjuk fontosnak, pedig szervezetünk egyik nélkülözhetetlen építőköve a vas. A vashiányt testünk számos módon jelzi nekünk, ilyenkor idegrendszeri, emésztő-, ér- és immunrendszeri, keringési, légzési zavarok léphetnek fel, sőt, akár ritka és furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Ám a vashiányt egyáltalán nem könnyű felismerni a szerteágazó, nem specifikus tünetek sokasága miatt.
Hogy a vashiány mennyire gyakori jelenség, azt jól mutatja, hogy a felmérések szerint a Föld lakosságának harmadát, vagyis minden harmadik embert sújtja. A másfél milliárd emberből azonban csak kevesen vannak a diagnózis birtokában, pedig a vashiány súlyos gondokat jelezhet: olyan vészjelzés a szervezettől, amely azt mutatja, hogy a hiányállapot mögött általában valamilyen betegség vagy fiziológiás változás áll.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
