Vajon ez már vashiány?

A vashiány oka az esetek többségében roppant prózai: az egyik az elégtelen vasfogyasztás, a másik a szervezet vasigényének megemelkedése. Manapság sajnos népbetegségnek számít a vashiány, a fejlett országokban – a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan – a lakosság akár 60-80%-át is érintheti legalább egyszer élete során.

A különböző élethelyzetek, egészségi állapotok vagy betegségek többféle módon okozhatnak vashiányt: például a szervezetben zajló gyulladások gátolhatják a vas felszívódását, a tartós fizikai megterhelés, vagy a várandósság időszaka pedig még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is kimerítheti a vasraktárainkat. Sokszor a sápadt bőr, a hajhullás, a gyakori fejfájás, a krónikus fáradtság és általános gyengeség, a szédülés és ájulás, a koncentrációs problémák, illetve a terhelhetőség csökkenése hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. Jellemző tünet lehet még a szaporább szívverés és az alacsony vérnyomás is, valamint a torokban jelentkező gombócérzés és a nyelési nehézség. De mikor érdemes valóban utánamenni a tünetek okának?

Ha elégtelen a vasfogyasztás

A legfőbb kiváltó ok az elégtelen táplálkozás, amely a mennyiségre és a minőségre egyaránt vonatkozik: a túl kevés és a tápanyagszegény étkezés ugyanúgy okozhat vashiányt. Utóbbiaknál sokszor kiderül, hogy az érintettek gyerekkorból eredeztethető rossz szokások miatt kizárólag szénhidrátot fogyasztanak, gyorséttermekben étkeznek, sok szénsavas és cukros üdítőt és/vagy alkoholt isznak, zöldséget, gyümölcsöt pedig egyáltalán nem esznek. Megint mások rosszul összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követnek, pedig a vegetarianizmus önmagában nem jelent gondot, ha az étrend megfelelően összeállított.

A táplálkozási zavarok is veszélyt jelenthetnek, például az anorexiában szenvedő tinédzserek – főként lányok – a testképzavaruk miatt alig visznek be élelmiszert a szervezetükbe. A bulimiások ugyan esznek, de közvetlenül utána hánytatással szabadulnak meg az ételtől, mielőtt abból a tápanyagok még felszívódhatnának.

Ha megváltozott a vasigény

Már a cseperedő kisgyermekeknél is előfordulhat, ám a kamaszkorban a hormonrendszer működésének változásai miatt még inkább megugrik a vasszükséglet, ezért sok tizenéves nagymértékű fáradtsága, energiahiánya esetén érdemes egyből vashiányra gondolni.

A menstruációval járó vérvesztés egyúttal vasvesztést is jelent, ha a vérzés a szokásosnál bőségesebb, akkor az akár vashiányos állapothoz is vezethet. A terhesség időszakában jelentősen megnő a vasszükséglet, hiszen az anyai szervezet látja el a nagyon gyorsan növekvő magzatot minden fontos tápanyaggal, így vasból is nagyobb mennyiségre van szükség. Sőt, a vasigény még a szoptatás alatt is emelkedett marad.

Fontos megemlíteni a rendszeres véradókat is: nekik bizonyos szabályokat be kell tartaniuk ahhoz, hogy meghatározott időközönként vért adhassanak, ezért nem árt kiemelten gondoskodniuk a vérképzéshez nélkülözhetetlen vas beviteléről. Különböző betegségek is kimeríthetik a vasraktárakat: ilyenek a fertőzések vagy az olyan gyulladások, esetleg daganatos betegségek, amelyek „felfalják” a vasat. Nem árt tudni, hogy nemcsak a rák, hanem azok kezelései is befolyásolják a szervezet vaskészleteit. De a refluxra vagy gyomorfekélyre szedett gyógyszerekre is gyanakodhatunk, mert azok gátolhatják bizonyos típusú vaskészítmények hasznosulását.

Ha anyagcsere- vagy vasfelszívódási zavarokkal élünk

Ma már tudjuk azt is, hogy a gluténérzékenységben szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél gyakori a vashiány, illetve a vashiányos vérszegénység. Az akár súlyossá is váló állapot egyeseknél pár hét, másoknál pár év alatt alakulhat ki. A táplálkozás során bevitt vas a vékonybélnek pont azon a szakaszán szívódna fel, amelyet a glutén károsít. Ha pedig épp olyan bélrendszeri műtétre kerülne sor, ami ezt a területet érinti, attól kezdve nagyon komolyan kell venni a vaspótlást.

Sajnos a laktózérzékenység is hasonló tüneteket produkálhat, bizonyos étel- és italösszetevők vagy egyes gyógyszerek pedig ugyancsak akadályozhatják a vas felszívódását.

Ha vérzéssel járó állapotokba kerülünk

A fent említett, női ciklussal járó vérveszteségen túl különböző vérzéssel járó helyzetek is okozhatnak vashiányt. Van, akinél a gyakori orrvérzés hívja fel a figyelmet, másnál a vérző aranyérre kell gyanakodni. Ilyenkor is a legfontosabb cél, hogy mindenekelőtt az alapbetegséget kezeljék. Az orrvérzés oka lehet például az orrcseppek és -sprayk túlzásba vitt használata vagy egy kezeletlen allergia miatti, állandó orrfújás, de akár túlzott vérzékenység vagy magas vérnyomás is állhat a háttérben. Aranyérnél is fontos rájönni az okokra: esetleg emésztési gond, rossz higiénés szokások, erőlködés, nem jól megválasztott sport vagy munkakör lehet a ludas.

A gyomor-bélrendszeri vérzések is jócskán megcsapolhatják a szervezet vaskészletét, ahogy a művesekezelés vagy a műtétek is járhatnak akár jelentős vérveszteséggel.

Akkor hogyan is pótoljuk a vasat?

Az évekig fennálló vashiányos állapot, de még a nem megfelelően kezelt vashiány is jelentősen gyengíti az immunrendszert, súlyosabb esetben pedig vérszegénységhez vezethet. Ezért, ha gyanús tüneteket észlelünk, mielőbb forduljunk orvoshoz, mert csak a háttérben húzódó állapotok vagy alapbetegségek normalizálása után lehet megállapítani, hogy célzott diétára, vastartalmú étrend-kiegészítőkre, vaspótló gyógyszerre vagy intravénás vaspótlásra van-e szükségünk. Ha vaskészítményt kell szedni, laikusként nem tudhatjuk, melyik hatásos, melyik nem. Ezért fontos azt tudni, hogy a drogériákban kapható termékarzenál csak a táplálékvas kiegészítését szolgálja, ha meg szeretnénk előzni vagy kezelni a vashiányt, akkor érdemes tanácsot kérni a háziorvostól vagy a gyógyszerésztől, de mindenképpen gyógyszertárban keressünk vaspótló gyógyszert.

Egy szó, mint száz: minél előbb derülnek ki az okok, annál nagyobb az esély, hogy a szelídebb módszerek is beválnak, amivel ismét energikusnak és kirobbanó formában érezhetjük magunkat.