A vas felszívódását gyógyszerek és ételek is gátolhatják

Mikor alakulhat ki vashiány a szervezetben?

Bizonyos egészségi állapotok, mint például a gyulladásos bélbetegségek vagy a cöliákia akadályozhatják a vas felszívódását, így növelhetik a vashiányos vérszegénység kockázatát. Az ebben szenvedő egyéneknek az alapbetegség gyógyítása után több vasra van szükségük a kiürült vasraktárak feltöltéséhez, ennek érdekében hónapokon keresztül magas vastartalmú gyógyszert kell szedniük, megfelelő orvosi útmutatás mellett.

A vashiány a serdülő lányoknál is gyakori probléma lehet a menstruáció idején. A menstruációs ciklus során a méh nyálkahártyája leválik, így a lányok vért és vasat veszítenek. Ennek mennyisége változhat, de általában 30-40 milliliter körül mozog. Ez a vérveszteség kimerítheti a szervezet vasraktárait, különösen akkor, ha valakinek erős vagy elhúzódó menstruációja van. A lányoknak serdülőkorban a gyors növekedés és fejlődés miatt is fokozott vasigényük lehet. A szervezetnek több vasra van szüksége az új szövetek felépítéséhez és a megnövekedett anyagcsere-szükségletek támogatásához.

Ha alacsony a vasszint, a szervezet nem tud elegendő vörösvérsejtet termelni, vérszegénység alakul ki. Ez számos tünetet okozhat, például sápadtságot, fáradtságot, szédülést, fejfájást és légszomjat is. Ilyen esetben érdemes az esetleges vashiányt igazoló vérvizsgálatot elvégezni.

Bizonyos ételek gátolják a vas felszívódását

A vas számos élelmiszerben megtalálható, beleértve a vörös húst, a baromfit, a halat, a babot, a tofut és a dúsított gabonaféléket. Ha azonban az étrendünk nem tartalmaz vasban gazdag ételeket, előfordulhat, hogy nem viszünk be elegendő vasat a szervezet szükségleteinek kielégítésére. A vegetáriánusok és a vegánok különösen kitettek a vashiány kockázatának, mivel a növényi eredetű vas nem szívódik fel olyan könnyen a szervezetben, mint az állati.

A táplálékban lévő vasnak két formája van: létezik úgynevezett hemvas és nemhemvas. Míg a hemvas könnyebben szívódik fel a bélrendszeren keresztül, a nemhemvas esetében a gyomornedv és a bejuttatott táplálék is csökkentheti a hasznosulását. A hemvasat számos állati eredetű élelmiszerben megtaláljuk, például a vörös húsban, baromfiban és halban is. A nemhemvas ezzel szemben növényi alapú élelmiszerek, a többi között a bab, a dió és a leveles zöldségek alkotóeleme.

Nem mindenki tudja azonban, hogy bizonyos ételek vagy tápanyagok is megzavarhatják a vas felszívódását. Ilyen például a kalcium, amelyet a tejtermékek, a leveles zöldségek és a kalciummal dúsított ételek – például a narancslé – tartalmaznak nagy mennyiségben. A teában, kávéban és vörösborban található vegyületek, a tanninok is megköthetik a vasat, akadályozva annak felszívódását. A legjobb, ha ezeket az italokat kerüljük, vagy csak mértékkel fogyasztjuk étkezés közben.

Hasonlóan hátráltatják a hasznosulást a fitátok, amelyek a teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben és hüvelyesekben találhatók. Ezek a vegyületek a vashoz is kötődhetnek, megakadályozva annak felszívódását. Ha áztatjuk, csíráztatjuk vagy fermentáljuk ezeket az élelmiszereket, az segíthet csökkenteni azok fitáttartalmát. Káros lehet ezen felül a túlzott rostbevitel, mivel a rostok is megköthetik a vasat és megakadályozhatják a felszívódást. Ezért fontos a kiegyensúlyozott étrend, amely mérsékelten tartalmaz vasban és rostban gazdag élelmiszereket is.

Milyen egyéb tényezők vezethetnek vashiányhoz?

Nem csupán az élelmiszerek, hanem egyes gyógyszerek is hátráltatják a vas felhasználását: ilyenek a savlekötők, a protonpumpagátlók és egyes antibiotikumok. Ezekkel a gyógyszerekkel kapcsolatban érdemes a háziorvosunkhoz fordulni, hogy kiderítsük, milyen hatást gyakorolnak a vasbevitelre.

Emellett, ahogy korábban említettük, a vérveszteség is vashiányhoz vezethet. A nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a menstruáció, a szülés vagy a méhmióma következtében. Férfiak és nők azonban egyaránt vérveszteséget tapasztalhatnak a gyomor- és bélrendszeri betegségek, például fekélyek, gyomorhurut vagy daganatos elváltozás miatt, de a gyakori véradás is hozzájárulhat a vashiányhoz.

Egyes műtétek ugyancsak befolyásolják az emésztőrendszer működését, a vas rossz felszívódásához vezethet például a gyomor bypassműtétje. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a szervezet nem képes elegendő vasat hasznosítani, még akkor sem, ha az étrendünk egyébként vasban gazdag.

Létezik fokozott vasigény is: terhesség alatt az anya szervezetének több vasra van szüksége a magzat fejlődéséhez, a gyerekeknek ugyancsak több vasra van szükségük a növekedéshez, a sportolóknak pedig az intenzív izommunka teszi szükségessé a vaspótlást.

Mennyi vasra van szükségünk?

A szükséges vas mennyisége egyéni: életkortól, nemtől és általános egészségi állapottól függően változhat. Az alábbi áttekintés segít eligazodni az irányadó számokat illetően.

A csecsemők olyan vasraktárral születnek, amely életük első 4-6 hónapjáig képes kielégíteni a vasszükségletüket. A vegyes táplálkozásra való áttérésükig pedig az anyatejjel, vagy vassal dúsított tápszerrel kell bevinni a vasat a szervezetükbe. 6 hónapos kor előtt az ajánlott napi vasmennyiség mindössze 0,27 mg.

A 6 és 12 hónapos életkor közti babáknak vasban gazdag ételeket kell fogyasztaniuk, így például húspürét, babot és vassal dúsított gabonaféléket. Ezzel mintegy napi 11 mg vasat kell a szervezetükbe juttatni.

A kisgyermekeknek a növekedés és fejlődés érdekében az ajánlott napi mennyiség 1-3 éves korig 7 mg, míg 4-8 éves kor között 10 mg. Amikor beköszöntenek a tiniévek, 9 és 13 éves kor között napi 8 mg vas bevitele is elegendő.

Nem így 14 és 18 éves kor között: a középiskolás korú fiúk napi vasigénye ugyanis 11 mg, míg a lányoké a 15-öt is eléri. A már felnőtt nőknek nem kevesebb, mint napi 18 mg vasat kell fogyasztaniuk, míg a férfiaknak 8 mg is elegendő. A kismamáknál persze az érték emelkedett: a terhesség ideje alatt napi 27 mg, míg a szoptatás idején 9-10 mg vasat igényel a szervezetük.

Az idősebb felnőtteknél csökken a vas felszívódása és hasznosulása, ami növelheti a vashiányos vérszegénység kockázatát. Az 50 év feletti férfiaknak és a menopauzán átesett nőknek már kevesebb vasra van szükségük: az ajánlott napi vasmennyiség 8 mg.

Ezzel együtt tudnunk kell, hogy egyeseknek az ajánlott napi bevitelnél több vasra van szükségük. Ilyenek például a hivatásos sportolók, a bizonyos betegségek által érintettek és azok, akiknél rendszeres vérveszteség jelentkezik menstruáció vagy más tényezők miatt.

Bár rendkívül fontos, hogy elegendő vasat vigyünk be, kerüljük a túl sok vas fogyasztását is, mert az káros lehet a testünkre nézve. A legcélszerűbb, ha szakorvosi vizsgálatot és tanácsot kérünk.

Így vihetünk be elegendő vasat a szervezetünkbe

A vasforrások közé tartozik a vörös hús, a baromfi, a hal, a bab, a lencse, a tofu, a spenót, a kelkáposzta és a dúsított gabonafélék. Fontos észben tartanunk, hogy az állati eredetű vas könnyebben szívódik fel, mint a növényi eredetű. Utóbbit éppen ezért ajánlott magas C-vitamin-tartalmú étellel együtt fogyasztani.

A C-vitaminban gazdag élelmiszerek közé tartoznak például a citrusfélék, a paradicsom, a narancs, az eper, a kivi, a paradicsom és a kaliforniai paprika. Bizonyos fűszerek, mint például a kurkuma és a kömény is jó vasforrások: ha ezekkel főzünk, az is növelheti a vas mennyiségét az étrendben. Szórjuk meg velük a leveseket, a pörköltet és a sült krumplit!

Ha öntöttvas edényekben főzünk, az is növelheti az ételben lévő vas mennyiségét. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne főzzünk savas ételeket (például citrusféléket) öntöttvas edényben, mert fémes ízt adhatnak az ételeknek.

Ha nem tudunk elegendő vasat bevinni az étrendünkből, netán felszívódási problémákkal küzdünk, érdemes megfontolni a vastartalmú étrend-kiegészítők bevitelét. Fontos azonban, hogy a kezelőorvossal is egyeztessünk, mivel a túlzott vasbevitel is káros lehet. A vas tabletta és folyadék formájában is fogyasztható, és általában nem okoz komoly mellékhatásokat, ha az utasításoknak megfelelően szedjük. Ne felejtsünk el orvossal egyeztetni, mielőtt bármilyen jelentős étrendi változtatást végrehajtanánk!